/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Nézőpontok/Tanulmány

Zalotay LXXX – Közeli és távoli párhuzamok

1/52

A hárompólusú erőtér vonzásában

?>
A hárompólusú erőtér vonzásában
?>
A címben jelzett párhuzamok, valójában inkább koncentrikus körök
?>
Páfránylevél és csigalépcső, a geometriai haladvány, az evolúció metaforája
?>
Einstein torony, Potsdam, Erich Mendelsohn vázlata és műve, 1917-21
?>
TWA légikikötő, utascsarnok, New York, USA, Eero Saarinen 1962
?>
Berlini Filharmónia, Hans Scharoun, 1963, –  plasztika, Richard Serra
?>
Schröder Haus, Utrecht, G. T. Rietveld, 1924 – Piet C. Mondrian, kompozíció
?>
Német kiállítási pavilon, Barcelona, Ludwig Mies van der Rohe, 1929
?>
Glass-House, New Canaan, Connecticut, USA, Philip Johnson, 1949
?>
Szálloda, Breslau, Hans Bernhard Scharoun, 1929; Schminke villa, Hans Bernhard Scharoun, 1933
?>
Mars-mező hősi emlékmű, Weimar, Walter Gropius, 1920; Caspar David Friedrich; „Das Eismeer” romantikus festmény, 1824
?>
Annie Pfeiffer Chapel, Florida Southern College, USA, F. L. Wright, 1941
?>
Trans World Airlines (TWA) légikikötő, USA, Eero Saarinen 1962
?>
A Miasszonyunk kápolnája „Chapelle Notre-Dame-du-Haut de Ronchamp
?>
Gotthard Szputnyikfigyelő, Szombathely, 1968
?>
Zalotay Elemér hazai munkái: Szputnyikfigyelő, Szombathely, 1968; Bőrdíszmű telephely, Sárvár, 1966; Dugványtároló
?>
Gotthard Jenő csillagász emlékére épített Szputnyikfigyelő, Szombathely, 1968
?>
Emblematikus mű a Gotthard Szputnyikfigyelő, Szombathely, 1968
?>
Bőrdíszmű telephely, Sárvár, 1966
?>
Dugványtároló, Bejcgyertyános, 1966
?>
Zalotay rajz és makett – analógia Central Los Angeles Area High School #9, Coop Himmelb(l)au, 2001
?>
Zalotay saját háza, Ziegelried, Schüpften, Svájc, 1978
?>
Ivry-sur-Seine, lakóegyüttes, Párizs, Jean Renaudie, 1976
?>
United d’Habitation, Marseille, Le Corbusier, 1952
?>
Heidi Weber Museum, Zürich, Le Corbusier, 1958
?>
Notre Dame-du-Haut zarándokkápolna, Ronchamp, Le Corbusier, 1954
?>
Notre Dame-du-Haut zarándokkápolna, Ronchamp, Le Corbusier, 1954
?>
Zarándokkápolna, Ronchamp, Le Corbusier, 1954 – N.P.-P.B.-N.E.-S.S. 2003
?>
Edinburgh National Museum, Skócia, Gordon Benson & Alan Forsyth, 1999
?>
Edinburgh National Museum, Skócia, Gordon Benson & Alan Forsyth, 1999
?>
Edinburgh National Museum, Skócia, Gordon Benson & Alan Forsyth, 1999
?>
Edinburgh National Museum, Skócia, Gordon Benson & Alan Forsyth, 1999
?>
Carlo Scarpa vasbeton plasztikája a velencei Arsenale-ban, 1952
?>
Modern, és retro-modern déjà vu-k az Arsenale-ban, Carlo Scarpa, 1952
?>
Modern, és retro-modern déjà vu-k az Arsenale-ban, Carlo Scarpa, 1952
?>
Olimpiai Komplexum, München, Otto Frei, 1972
?>
Olimpiai Komplexum, München, Otto Frei, 1972 ; Eden Project, UK, N. Grimshaw, 1998-2000
?>
Banco de Londres, Buenos Aires, Argentina, Clorindo Testa, 1959
?>
Sportcsarnok, Kurayosi, Japan, Kenzo Tange, 1957
?>
portcsarnok, Prefectural Gymnasium, Kagawa, Kenzo Tange, 1964
?>
Tokyo öböl beépítési terve, Tokyo Plan, Tokyo, Kenzo Tange, 1960
?>
Tokyo öböl beépítési terve, Tokyo Plan, Tokyo, Kenzo Tange, 1960
?>
Világkiállítás, Expo ’70, Osaka, Kenzo Tange, 1970
?>
The Plug-in City, a konnektorváros, Archigram ,1965
?>
Monumento Continuo (Folyamatos Emlékmű) rajzsorozat, Superstudio, 1969
?>
Orvosi egyetem és klinika, Aachen, Weber, Brandt & Co. 1969-70
?>
Orvosi egyetem, Aachen – Superstudio, Supertheatre, a párhuzam nyilvánvaló
?>
A szalagház koncepció vitája, képek… részlet Kovács András 1973-as „Ma vagy holnap” filmjéből
?>
A szalagház koncepció, képek a „Ma vagy holnap” filmből
?>
Felhőkarcoló, és megastruktúra, a 1973-as „Ma vagy holnap” filmből
?>
Zalotay Elemér a FUGA-ban, fotó: FUGA
?>
1/52

A hárompólusú erőtér vonzásában

Zalotay LXXX – Közeli és távoli párhuzamok
Nézőpontok/Tanulmány

Zalotay LXXX – Közeli és távoli párhuzamok

2012.10.30. 15:24

Cikkinfó

Szerzők:
Sólymos Sándor

Építészek, alkotók:
Zalotay Elemér

Vélemények:
48

Zalotay Elemér, a hazai expresszionista építészet legendás képviselője ma nyolcvan éves. A születésnap alkalmából Dr. Sólymos Sándor Ybl-díjas építész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense és tanszékvezetője által tartott előadás szerkesztett változatát tesszük közzé, amely az építész életművét bemutató kiállítás megnyitóján hangzott el a FUGA Budapesti Építészeti Központban, 2012. október 3-án. Az előadás elhelyezi Zalotay életművét a kor építészetében és a kulturális értéktérben, a kortárs építészeti analógiák elemzése révén.

Zalotay Elemér nyolcvan éves

Az alábbi szöveg és válogatott képanyag a FUGA Budapesti Építészeti Központban 2012. október 3-án rendezett szimpóziumon és kiállítás-megnyitón elhangzott előadás írott és szerkesztett változata.

Az előzményekhez tartozik, hogy Zalotay Elemér munkásságáról 2005. november 9-28-a között kiállítást láthattunk a Hajós utcában, az N&n galériában. Erre a kiállításra jelentős rajz- és fotóanyagot gyűjtöttek össze a kiállítás kurátorai már 2005-ben. Idén, amikor Zalotay Elemér 80. születésnapját ünnepeljük, a FUGA-ban Zalotay életművének bemutatására, munkássága értékelésére a 2005-ös anyag bővített változatából kiállítást rendeztek. Az idős mester tiszteletére rendezett szimpóziumon az ünnepi alkalomra felkért előadók értékelték, illetve méltatták az életművet.

Ilyen előzmények után és körülmények között kért fel Nagy Bálint egy Zalotay munkásságát értékelő előadás megtartására. A felkérésre nagy örömmel igent mondtam és a FUGA-ban október 3-án az előadást megtartottam, amely élőszóban, vetített képek kíséretében folyt. Ezt nehéz írásban rekonstruálni, ezért az alábbiakban egy összefoglalóját adom közre az előadás gondolatmenetének és egy válogatását az ott bemutatott képanyagnak.

Az előadással a célom nem is annyira Zalotay munkásságának, vagy terveinek ismertetése volt, mint inkább az életműnek és Zalotay törekvéseinek a kor építészetében való elhelyezése, a helyének kijelölése a kulturális értéktérben, a kortárs építészeti analógiák elemzése révén.

Röviden, csak címszavakban érdemes az életművet is áttekinteni.

Zalotay Elemér 1932. október 30-án született Szentesen.

  • 1957-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen.
  • 1962-ben az Interbuild folyóiratban, a „Corb plus" című cikkében ismertette az általa kidolgozott Szalagház koncepciót.
    A terv Le Corbusier „egyesített lakóegységek" ötletének hatására – de túllépve a francia mintán – a kor divatos „megastruktúráinak" elvét követte és hatalmas kollektív lakóházat (80.000 lakos számára) javasolt az óbudai Duna-partra. Zalotay igyekezett bizonyítani a terv gazdaságos és szerkezeti realitása mellett annak közösségteremtő erejét is. A koncepciót szakmai és laikus közönség előtt is többször vitatták, film is készül róla (Kovács András, „Nehéz emberek" című sorozatának részeként). A „rendszer" végül a „tömeges lakásigény" kielégítésére hivatkozva a szovjet házgyárak mellett döntött. Zalotay mindenfelé falakba ütközött és tevékenysége ellehetetlenült.
  • 1965 - 1971 között a VASITERV-ben dolgozott Szombathelyen. Néhány háza megépült:
  • 1966 Dugványtároló, Bajt
  • 1966 Bőrdíszmű telephely, Sárvár
  • 1968 Szputnyikmegfigyelő állomás, Szombathely
    A műholdmegfigyelő állomás, mint építészeti feladat – nem függetlenül a kortól és a régiótól – sajátos minőség volt. A szovjet kémműholdakat – melyek szabad szemmel is láthatóak voltak tiszta éjszakákon – a tudományos haladás bizonyítékaiként ünnepeltette a rezsim. Ennek oktatási és ismeretterjesztési (tulajdonképpen propaganda) céljaira építettek obszervatóriumokat Kelet-Európa-szerte. Egy ilyen feladatot kapott Zalotay, de függetlenül az építmény valódi céljától, Curbusiánus és expresszionista építészeti kvalitásokból tartott bemutatót az építménnyel, s ezzel ismét magára haragította az ideológusokat. Ismét megfagyott körülötte a levegő.
  • 1973-ban Svájcba disszidált
  • 1973 - 92 között svájci építészirodák alkalmazottjaként dolgozott.
  • 1978 óta építi saját otthonát a Bern közeli Ziegelriedben.
  • 2004-ben véget ért az otthona körüli évek óta húzódó jogi processzus, amely a háza elhagyásával fenyegette.

Hárompólusú erőtér vonzásában - építészet-fenomenológiai vizsgálódások

Zalotay Elemér itthon megépült munkáit és az emigrációban készült terveit ismerve sajátos hárompólusú erőtér látszik körvonalazódni:

 

A hárompólusú erőtér vonzásában
1/52
A hárompólusú erőtér vonzásában

 

 

Ezek vonzásában kerülhet helyére Zalotay építészete.

A modernizmus és az expresszionizmus fundamentumán épült fel a metabolizmus.

  • A modern avantgárd mozgalom és a nemzetközi modernizmus a CIAM
  • Az expresszionista építészet jeles figurái és ezek hatása – Le Corbusier
  • A késő-modern „megastruktúrák", a metabolisták – Kenzo Tange

 

A címben jelzett párhuzamok valójában inkább koncentrikus körök, a közeli és távoli hatások „párhuzamos körei".

 

A címben jelzett párhuzamok, valójában inkább koncentrikus körök
2/52
A címben jelzett párhuzamok, valójában inkább koncentrikus körök

 

 

A modern mozgalom, az expresszionisták, a metabolisták – szuperstruktúrák összefüggései

I. Prológus – az építész és műve

Az építész műve kettős minőség. Egyfelől színtiszta immanencia. Személyes műveltsége, gyakorlottsága képességei és ambíciói, öltenek alakot – így, vagy úgy – benne. Másfelől tiszta determináció. A korszellem – bármennyire is vitatott ez a fogalom – nyilvánul meg a művekben, ölt alakot az építész, mint médium által. Ha tetszik; mindez Alois Riegl – Heinrich Wölfflin – Erwin Panofsky heurisztikus „Kunstwollen" (művészet-akarás) fogalmának érvényességét bizonyítja.

A művet létrehozó erő, csak egyik részében személyes akarat. Másik részét a kor, a térség, a civilizáció és a kultúra egyszeri együttállásának kényszerítő ereje adja.

 

Páfránylevél és csigalépcső, a geometriai haladvány, az evolúció metaforája
3/52
Páfránylevél és csigalépcső, a geometriai haladvány, az evolúció metaforája

Einstein torony, Potsdam, Erich Mendelsohn vázlata és műve, 1917-21
4/52
Einstein torony, Potsdam, Erich Mendelsohn vázlata és műve, 1917-21

TWA légikikötő, utascsarnok, New York, USA, Eero Saarinen 1962
5/52
TWA légikikötő, utascsarnok, New York, USA, Eero Saarinen 1962

Berlini Filharmónia, Hans Scharoun, 1963, –  plasztika, Richard Serra
6/52
Berlini Filharmónia, Hans Scharoun, 1963, – plasztika, Richard Serra

 

 

A mű nem tükörképe a világnak, hanem azonos vele.

II. A modernizmus és az expresszionizmus

A 20. század korai évtizedeiben, épp az avantgárd erőteljes megmutatkozása idejének ismert mondása volt: „Az alkotó az idő, az építész csak kézműves."

Két markáns értelmezés is társult e vélekedéshez.

- Az egyik szerint a modernizációs kényszer, a „közjó megfontolt akarása" és ennek érdekében követett stratégiák és ideológiák a művészt az időszerű tartalom és szükségképen megjelenő forma felé terelik.

- A másik értelmében a „mű" – épp úgy, mint minden létező – a természet törvényei szerint „veszi fel/kapja meg" végső alakját. Kifejeződik benne a „Kunstwollen" – a művészet-akarása – egy mélyebb logika, egy időbeli törvényszerűség.

Miért jelenthetett új értelmezést a művek megértésében e kétféle megközelítés? Egy rövid áttekintés segít ezt megérteni.

A historizmus…
viszonyítási rendszerét a múlt nagyszerű korszakainak újraértelmezésével konstruálta. De a neo-stílusok eltakarták a „szeme elől" a horizontot.

A századforduló…
új művészetfelfogása viharosan szakadt el ettől az értékvilágtól (a római történelemből vett szimbolikus Sezession kifejezés épp elszakadást jelent). A dekoratív külső és a tárgyalakítás kézműves tisztessége jóhiszemű, de már korszerűtlen volt – nem számolt az indusztriális technika és a tömeggyártás szükségszerű feltételeivel.

Az avantgárd mozgalom…
a jövő elérendő céljainak igézetében sem a történeti stílust, sem az esztétizáló megjelenést nem tekintette már korszerű útnak. Így érthető az a „modernizációs düh", amivel az 1910-es évek végén az avantgárd mozgalom fellépett. Mert „a jövőnek nem lehetnek sem stilisztikai, sem ornamentális minőségei".

A jövő elvont szerkezet; csak a célok és eszközök hierarchiájának megértése révén közelíthető meg. A jövőnek nincsenek attribútumai (sem regionális, sem kronologikus viszonyok nem értelmezhetők benne), a jövő absztrakt. A modern mozgalom radikálisan elfordult a historikus akadémizmustól éppúgy, mint az ornamentáló, esztétizáló Art Nouveau-tól. Az értékeit és a szükséges tennivalóit a jövőből, az elérni kívánt célokból deriválta, ergo absztrakt lett.  

Az expresszionizmus…
művészetileg/építészetileg soha nem volt deklarált irányzat, soha nem intézményesült, csak személyes „életmű akarások" ismérveiben volt azonosítható.

Az expresszionista építészet…
kerüli a megszokottat, a kánonit, az akadémikus megformálást. Személyes képességek és meggyőződés következménye.

Az expresszionista építészeti forma…
a modernizációs késztetés indulata, teremtő erő, Kunstwollen, a „forma-akarás" kifejeződésének következménye. Az expresszionista indulat kvázi természeti erő, miként a természeti erők hosszú távon látványos formákat hoznak létre, melyek másmilyenek nem is lehettek volna; így az expresszionista indulat is, mint valami természeti erő tör fel és formát eredményez. Ez maga a Worringer-i Einfühlung és a Riegel-i Kunstwollen megnyilatkozása az emberi alkotásokban. Az alkotó ember ennek értelmében képes beleérezni (Einfühlung) a valóság rendjébe, médiuma a természet organikus forma-akarásának (Kunstwollen), ami nem változatokat alkot, hanem maga a törvény kifejeződése.

Az expresszionista építészeti forma a modern mozgalom igazi „Gesamtkunstwerkje" volt. Minden műfajban kiegyensúlyozott teljesítményt és látványt hozott – ami új értékvilágot sejtetett.

 

Schröder Haus, Utrecht, G. T. Rietveld, 1924 – Piet C. Mondrian, kompozíció
7/52
Schröder Haus, Utrecht, G. T. Rietveld, 1924 – Piet C. Mondrian, kompozíció

Német kiállítási pavilon, Barcelona, Ludwig Mies van der Rohe, 1929
8/52
Német kiállítási pavilon, Barcelona, Ludwig Mies van der Rohe, 1929

Glass-House, New Canaan, Connecticut, USA, Philip Johnson, 1949
9/52
Glass-House, New Canaan, Connecticut, USA, Philip Johnson, 1949

 

 

Az expresszionisták kiszélesítették a formaértelmezést. Az absztrakt geometriai derékszögű koordináta-rendszerből kiléptek és soha azelőtt nem látott plasztikus formakultúrát hoztak, ami megváltoztatta a jelentéstant is. Az expresszionisták távoli helyekről kapcsoltak össze párhuzamokat…

 

Szálloda, Breslau, Hans Bernhard Scharoun, 1929; Schminke villa, Hans Bernhard Scharoun, 1933
10/52
Szálloda, Breslau, Hans Bernhard Scharoun, 1929; Schminke villa, Hans Bernhard Scharoun, 1933

Mars-mező hősi emlékmű, Weimar, Walter Gropius, 1920; Caspar David Friedrich; „Das Eismeer” romantikus festmény, 1824
11/52
Mars-mező hősi emlékmű, Weimar, Walter Gropius, 1920; Caspar David Friedrich; „Das Eismeer” romantikus festmény, 1824

Annie Pfeiffer Chapel, Florida Southern College, USA, F. L. Wright, 1941
12/52
Annie Pfeiffer Chapel, Florida Southern College, USA, F. L. Wright, 1941

Trans World Airlines (TWA) légikikötő, USA, Eero Saarinen 1962
13/52
Trans World Airlines (TWA) légikikötő, USA, Eero Saarinen 1962

 

 

III. Expresszionista párhuzamok

Zalotay Elemér itthon megépült munkáit ismerve és az emigrációban készült terveit nézve egyértelmű a kép. Zalotay építészete a hazai expresszionizmus csekély számú képviselőinek munkái közé tartozik. Érdemes azt is tudni, hogy az expresszionizmus és az organikus építészet nem ugyanaz. Az expresszionista építészet európai horizonton jelent meg az 1910-es évek végén. Az organikusok pedig az 1960-as évektől azonosíthatók, egy nemzetközi trend követőiből, illetve azok szimpatizánsaiból verbuválódtak.

Egy történet…

Zalotay egyszer, egy szép nyárestén végre ott állhatott Ronchampban, a templomkert bejáratánál. Véletlenül került oda, mégis nagy pillanat ígérkezett, nemcsak mert minden oda zarándokló építésznek az, de mert Zalotay Le Corbusier törekvéseinek egyik legbelsőbb lelki rokona. A templomkert újonnan épült, elektromosan gördülő, távirányított vaskapuja éppen az orra előtt teátrálisan becsukódott.

Groteszk pillanat volt, már csak azért is, mert (…) tudat alatt Zalotay mélyen felháborodhatott. Ekkor azonban a semmiből előlépve, vagy inkább sántikálva egy Quasimodo küllemű mankós ember állta az útját. Először csak a mankójával suhintott egyet-kettőt Zalotay orra előtt néhány milliméterre, majd a francia nyelvű tiszteletteljes kérés után, mely immár csak a templom külső megtekintésére szorítkozott, szélesen nemet intett, többször élesen a sípjába fújt, és kijelentette, hogy indul a puskájáért.

Zalotay anélkül, hogy a nevezetes kápolnára akár csak egy röpke pillantást vethetett volna, sietve távozott. Lenn a faluban még szeretett volna a plébánostól engedélyt kérni. De az ajtót nyitó apácáktól megtudta, hogy a mankós őr maga a plébános volt. Így járt Zalotay Corbu-vel Ronchampban.
 
(Szegő György, Magyar Építőművészet 1984/6.)

Egy másik történet…

Egyszer 2003-ban, az egyetem folyosóján – ahol tanítok – megszólított Nagy Edit szobrászhallgató: Tanár úr! Nem jön el velünk Ronchampba? Pintér Balázsnak születésnapjára azt találtuk ki, hogy elvisszük Ronchampba, mert mióta hallotta és látta az előadásokon a kápolnát, állandóan erről beszél. Megnézzük a valóságban. Nemes Péternek van autója, vele megyünk és van még egy hely. (Ők hárman, mind egy évfolyamra jártak és azóta már szobrászok). Azonnal igent mondtam…, de volt egy kikötésem.

Eszembe jutott Vámossy Ferenc tanár úr, amikor a Műegyetemen 1973 körül előadáson bemutatta nekünk a Ronchamp-i zarándokkápolnát. „Kollégák!" - mondta - „Ronchampba nem lehet csak úgy beesni. Ott kell lenni, amikor kel a nap és akkor szabad eljönni, amikor már lenyugodott. Csöndben végig kell nézni, amint a fény végigjárja az épületet." Hát ez volt a kikötésem; „Úgy menjünk, hogy hajnalban már ott legyünk és estig ott kell lenni".

Következő héten már hasítottunk is Franciaország felé, ahogy kell…, kukoricásban aludtunk hálózsákban, ahogy kell…, ott voltunk hajnalban, ahogy kell…, néztük a fényt, a fákat, a templomot, ahogy kell…, és tán még azt is láttuk, ami ott sem volt…, ahogy kell…

Ez a történet jutott eszembe, amikor anyaggyűjtés közben Szegő György írására bukkantam. Kicsit restelltem magam, hogy Zalotaynak akkor nem sikerült. Ronchampban még azt is láttuk, ami ott sem volt…, ahogy kell…

 

A Miasszonyunk kápolnája „Chapelle Notre-Dame-du-Haut de Ronchamp
14/52
A Miasszonyunk kápolnája „Chapelle Notre-Dame-du-Haut de Ronchamp

 

 

Zalotay betonjaiban is látjuk, ami tán ott sincsen…, ahogy kell…

 

Gotthard Szputnyikfigyelő, Szombathely, 1968
15/52
Gotthard Szputnyikfigyelő, Szombathely, 1968

 

 

Minden kép déjà vu…, – különben  nem értenénk meg…

 

Zalotay Elemér hazai munkái: Szputnyikfigyelő, Szombathely, 1968; Bőrdíszmű telephely, Sárvár, 1966; Dugványtároló
16/52
Zalotay Elemér hazai munkái: Szputnyikfigyelő, Szombathely, 1968; Bőrdíszmű telephely, Sárvár, 1966; Dugványtároló

Gotthard Jenő csillagász emlékére épített Szputnyikfigyelő, Szombathely, 1968
17/52
Gotthard Jenő csillagász emlékére épített Szputnyikfigyelő, Szombathely, 1968

Emblematikus mű a Gotthard Szputnyikfigyelő, Szombathely, 1968
18/52
Emblematikus mű a Gotthard Szputnyikfigyelő, Szombathely, 1968

Bőrdíszmű telephely, Sárvár, 1966
19/52
Bőrdíszmű telephely, Sárvár, 1966

Dugványtároló, Bejcgyertyános, 1966
20/52
Dugványtároló, Bejcgyertyános, 1966

Zalotay rajz és makett – analógia Central Los Angeles Area High School #9, Coop Himmelb(l)au, 2001
21/52
Zalotay rajz és makett – analógia Central Los Angeles Area High School #9, Coop Himmelb(l)au, 2001

Zalotay saját háza, Ziegelried, Schüpften, Svájc, 1978
22/52
Zalotay saját háza, Ziegelried, Schüpften, Svájc, 1978

Ivry-sur-Seine, lakóegyüttes, Párizs, Jean Renaudie, 1976
23/52
Ivry-sur-Seine, lakóegyüttes, Párizs, Jean Renaudie, 1976

United d’Habitation, Marseille, Le Corbusier, 1952
24/52
United d’Habitation, Marseille, Le Corbusier, 1952

Heidi Weber Museum, Zürich, Le Corbusier, 1958
25/52
Heidi Weber Museum, Zürich, Le Corbusier, 1958

 

 

IV. A „Le Corbusier paradigma"

Charles-Édouard Jeanneret-Gris – írói álnevén – Le Corbusier Saugnier (1887-1965); a róla szóló legenda kollektív emlék. „Corbu-paradigmáról" szoktunk beszélni. Milyen volt valójában? Szorongó, túlkompenzáló? Hangoskodó, magabiztos? Ez ma már nem is fontos. A művei, ahány helyen, annyiféle: Poissy, Párizs, Marseille, Ronchamp, Chandigarh, Moszkva…

Mi is az a Corbusiánus építészet…?

Le Corbusier életműve mintaszerűvé lett a 20. századi modernizmus keretei között.

Egyfelől a házak – „beton brutál"-nak is szokták hívni. Poissy: Villa Savoye, 1931, Párizs: Svájci diákok pavilonja, 1932, Marseille: Unité d‘Habitation, 1952, Ronchamp: zarándokkápolna, 1954, Chandigarh: Nemzetgyűlés és Igazságügyi Palota együttese, 1956, Moszkva: Centroszojuz székház 1933.

Másfelől az írások – melyek a modern mozgalom küldetéses hevületét és az állami intézményesülés programjának tervszerű átmenetét jellemzik. A „Vers une architecture" 1923, „L'Art décoratif d'aujurd'hui" 1925, a vitairatok; „La Ville radieuse" 1934, „Sur les quatre routes" 1941, „Urbanisme de CIAM, Charte d'Athènes", 1943.

A modernizációs szellem világszerte corbusiánus építészek generációit teremtette meg. Személyes tanítványok, mint Kenzo Tange, a hatása alá kerülők, kik már egész más generáció és világ képviselői lettek, mint Richard Meier, aki a posztmodern egyik világsztárja lett és minden róla szóló lexikon-szócikk első jelzője a „cobusianer". A „corbusiánus építész" jelzős szerkezet olyan, melyet senki nem vehet sértésnek, vagy bélyegnek. Corbusiánus építésznek lenni rang…

 

Notre Dame-du-Haut zarándokkápolna, Ronchamp, Le Corbusier, 1954
26/52
Notre Dame-du-Haut zarándokkápolna, Ronchamp, Le Corbusier, 1954

Notre Dame-du-Haut zarándokkápolna, Ronchamp, Le Corbusier, 1954
27/52
Notre Dame-du-Haut zarándokkápolna, Ronchamp, Le Corbusier, 1954

Zarándokkápolna, Ronchamp, Le Corbusier, 1954 – N.P.-P.B.-N.E.-S.S. 2003
28/52
Zarándokkápolna, Ronchamp, Le Corbusier, 1954 – N.P.-P.B.-N.E.-S.S. 2003

 

 

Egy igazi Corbusiánus meglepetés…

 

Edinburgh National Museum, Skócia, Gordon Benson & Alan Forsyth, 1999
29/52
Edinburgh National Museum, Skócia, Gordon Benson & Alan Forsyth, 1999

Edinburgh National Museum, Skócia, Gordon Benson & Alan Forsyth, 1999
30/52
Edinburgh National Museum, Skócia, Gordon Benson & Alan Forsyth, 1999

Edinburgh National Museum, Skócia, Gordon Benson & Alan Forsyth, 1999
31/52
Edinburgh National Museum, Skócia, Gordon Benson & Alan Forsyth, 1999

Edinburgh National Museum, Skócia, Gordon Benson & Alan Forsyth, 1999
32/52
Edinburgh National Museum, Skócia, Gordon Benson & Alan Forsyth, 1999

 

 

Edinburgh National Museum, Skócia, Gordon Benson & Alan Forsyth, 1999

V. Modern, és retro-modern déjà vu-k

Carlo Scarpa (1906-1978) az olasz modernizmus nagy legendája. Már elismert és sikeres funkcionalista építész volt 1952-ben, amikor más építészekkel közösen megbízást kapott a velencei Arsenale – egykori hajóépítő csarnokai és raktárai – épületeinek a Velencei Biennálé céljaira való átalakítására. Akkor radikálisan új gondolat volt a barokk hajógyárat kiállítás céljaira átépíteni. Ez igazi konceptuális feladat volt. Egy kiállítási épület akkor jó, ha nem tolakodó, ha szinte nem is látszik, ha a kurátori koncepció él és az épület háttérben marad. A központi pavilon több csarnok összeépítése révén alakult ki. Scarpa a csarnokok között kis patio-kat – közlekedő kertecskéket – alakított ki.

Az egyikben hatalmas vasbeton térplasztika, kis tó és kutak voltak. Az 1952-ben kialakított szoborkert, a „Giardino delle Sculture" az idők folyamán elég rossz állapotba került. Ma a Velencei Biennálé kiállításainak helyet adó hajóépítő csarnokok közti egyik kis udvar dísze…

 

Carlo Scarpa vasbeton plasztikája a velencei Arsenale-ban, 1952
33/52
Carlo Scarpa vasbeton plasztikája a velencei Arsenale-ban, 1952

Modern, és retro-modern déjà vu-k az Arsenale-ban, Carlo Scarpa, 1952
34/52
Modern, és retro-modern déjà vu-k az Arsenale-ban, Carlo Scarpa, 1952

Modern, és retro-modern déjà vu-k az Arsenale-ban, Carlo Scarpa, 1952
35/52
Modern, és retro-modern déjà vu-k az Arsenale-ban, Carlo Scarpa, 1952

Olimpiai Komplexum, München, Otto Frei, 1972
36/52
Olimpiai Komplexum, München, Otto Frei, 1972

Olimpiai Komplexum, München, Otto Frei, 1972 ; Eden Project, UK, N. Grimshaw, 1998-2000
37/52
Olimpiai Komplexum, München, Otto Frei, 1972 ; Eden Project, UK, N. Grimshaw, 1998-2000

Banco de Londres, Buenos Aires, Argentina, Clorindo Testa, 1959
38/52
Banco de Londres, Buenos Aires, Argentina, Clorindo Testa, 1959

 

VI. Megastruktúrák és metabolisták

Japánban a II. világháborúban 4,2 millió lakás pusztult el. A városok néhány év alatt magánerőből újjáépültek, még mielőtt az urbanisztikai hivatalok a problémát megfogalmazhatták volna. Ezzel is összefügghet az a „reflex", ami a hatékony és célra orientált nyugati modernizációs minták egyéni követéseként megelőzött minden állami intézményes modernizációs intézkedést. Japánban az állam és az intézményrendszer tekintélyelvű és konzervatív volt. A nyugati egyetemeken tanult és a versenykapitalizmusban szocializálódott új generáció viszont új viselkedési és építészeti mintákat honosított meg.

A keleti hagyomány és a nyugati verseny

Kenzo Tange (1913-1988) 1931-től Európában tanult, Le Corbusier tanítványa is volt. A japán építészet hagyományos szimbolikus metafizikusságát nyugati építészeti metaforákkal és terminológiákkal „át"-manipulálta. 1955-60 körül Corbu a Ronchamp-i kápolnával, Utzon a Sydney-i operaházzal az expresszionizmus újabb fejezetét nyitották meg. Ez a tény a legjobbkor jött a japán építészeknek. Kenzo Tange 1964-es Tokyo-i sportcsarnokaival felzárkózott ehhez a trendhez. Egy csapásra nemzetközi építész-szárrá lépett elő.

1960-ban Tokióban nemzetközi építészeti világkongresszust (World Design Conference) tartottak. Ez már a modern japán építészet nemzetközi elismerése. 1964-ben Tokióban olimpia, 1970-ben pedig Osakában világkiállítás (EXPO'70) kápráztatta el a világ építészeti ínyenc-közönségét.

Tange tevékenységétől nem függetlenül, építészeti irányzatként jelentkezett a Metabolizmus, amely  a nyugati funkcionalizmus sajátos keleti átirata. Képviselői - Kisho Noriaki Kurokawa, Kiyonori Kikutake, Masato Otaka, Fumihiko Maki - 1960-ban új városépítési elveket publikáltak. A hatékonyan szervezett modern társadalom metaforái lettek a hatékonyan szervezett techno-megastruktúrák.

 

Sportcsarnok, Kurayosi, Japan, Kenzo Tange, 1957
39/52
Sportcsarnok, Kurayosi, Japan, Kenzo Tange, 1957

portcsarnok, Prefectural Gymnasium, Kagawa, Kenzo Tange, 1964
40/52
portcsarnok, Prefectural Gymnasium, Kagawa, Kenzo Tange, 1964

Tokyo öböl beépítési terve, Tokyo Plan, Tokyo, Kenzo Tange, 1960
41/52
Tokyo öböl beépítési terve, Tokyo Plan, Tokyo, Kenzo Tange, 1960

Tokyo öböl beépítési terve, Tokyo Plan, Tokyo, Kenzo Tange, 1960
42/52
Tokyo öböl beépítési terve, Tokyo Plan, Tokyo, Kenzo Tange, 1960

Világkiállítás, Expo ’70, Osaka, Kenzo Tange, 1970
43/52
Világkiállítás, Expo ’70, Osaka, Kenzo Tange, 1970

 

 

A techno megastruktúrák a nyugatot is lázba hozták…

Az Archigram...

 

The Plug-in City, a konnektorváros, Archigram ,1965
44/52
The Plug-in City, a konnektorváros, Archigram ,1965

 

 

A Superstudio...

 

Monumento Continuo (Folyamatos Emlékmű) rajzsorozat, Superstudio, 1969
45/52
Monumento Continuo (Folyamatos Emlékmű) rajzsorozat, Superstudio, 1969

Orvosi egyetem és klinika, Aachen, Weber, Brandt & Co. 1969-70
46/52
Orvosi egyetem és klinika, Aachen, Weber, Brandt & Co. 1969-70

Orvosi egyetem, Aachen – Superstudio, Supertheatre, a párhuzam nyilvánvaló
47/52
Orvosi egyetem, Aachen – Superstudio, Supertheatre, a párhuzam nyilvánvaló

 

 

VI. Epilógus – az építész műve

A híres filmcím, a „Nehéz emberek" Kovács András filmjének címe, melynek egyik epizódja lett volna Zalotay Elemér koncepciója, „a szalagház", ami viszont fajsúlyosabb volt annál, mintsem egy rész lenne az egészben. Önálló filmmé bővült „Ma vagy holnap" címmel, amit a bemutató napján betiltottak. A rendszer meghátrált az építész és a filmrendező műve előtt.

 

A szalagház koncepció vitája, képek… részlet Kovács András 1973-as „Ma vagy holnap” filmjéből
48/52
A szalagház koncepció vitája, képek… részlet Kovács András 1973-as „Ma vagy holnap” filmjéből

A szalagház koncepció, képek a „Ma vagy holnap” filmből
49/52
A szalagház koncepció, képek a „Ma vagy holnap” filmből

Felhőkarcoló, és megastruktúra, a 1973-as „Ma vagy holnap” filmből
50/52
Felhőkarcoló, és megastruktúra, a 1973-as „Ma vagy holnap” filmből

Zalotay Elemér a FUGA-ban, fotó: FUGA
51/52
Zalotay Elemér a FUGA-ban, fotó: FUGA

 

 

Szalagház nem épült az óbudai folyóparton, de Zalotay életműve a Duna mindkét partján végig kígyózik, hogy új generációk mérhessék hozzá magukat. A 80 éves mester pedig itt van köztünk.

Kedves Zalotay Elemér! Isten éltessen!

Sólymos Sándor
Ybl díjas építész,
tanszékvezető, egyetemi docens
Magyar Képzőművészeti Egyetem

Budapest, 2012. 10. 13.

 

Vélemények (48)
HI
2012.11.03.
10:28

Zalotay munkáit a kiállításból és a neten elérhető anyagokból ismerem. A kiállítást nézve engem megfogott a tiszta alkotás jelenléte. Az a minden sztereotípiától mentes, mégis a valóságban mozgó gondolkozás, ami Zalotay rajzaiból látszott. Lehet, hogy az egyes megoldások az utópia világába vezetnek, de így is alkotások. Ez az, ami a mai - tisztelet a szerencsére létező kivételeknek - montírozó, számítógépes divatépítészeti világunkból hiányzik. Elnézést kellene kérnem a pont itt elkövetett "függőleges minőség" és előzményivel való idétlenkedésemért, de nem teszem, mert szándékosan próbáltam provokálni és érzékeltetni azt a groteszkséget ami egy igazi alkotó, a cikk, a hozzászólások és a valóság között van. Ismeretlenül én is jó egészséget és sok alkotó munkát kívánok Zalotay Elemérnek. Huszti István

HI
2012.10.31.
10:15

Kösz, meghagyom az esztétáknak, nem az én dolgom, majd talán, ha megöregszem. Amúgy nem a Te hozzászólásaidra reagáltam, hanem a cikkre. Huszti István

FenyvesiHK
2012.10.31.
11:03

@HI: Megnyugodtam. Kérlek olvasd el a Mújdricza Péter, Imrének is ajánlott írását. Az nagyon jó, bár nem könnyű olvasmány e tárgyban. (Ráadásul MP építész, öregnek sem mondható, mégis figyelemreméltóan szublimál építészelméletileg.)

Pákozdi Imre
2012.10.31.
18:09

@FenyvesiHK: Köszönöm a linket, elolvastam. Értékrend nélküli, zagyva és tudálékos írásnak tartom, ellenőrizhetetlen tendencia-jelzésekkel díszített tohuvabohunak. Legnagyobb erénye a sokat mondó fotósorozat ZE svájci házáról. A szalagház terve pedig nyilvánvaló őrület, aminek a kritikátlan dicsérgetését kártékonynak tartom. Aki ugyanis megaépületbe zsúfolná a tömeget, miközben molyfingnyi lakásokat szán az egyénnek, az az elmúlt század első felének legrosszabb, embertelenül kommunisztikus életeszményét segítené tovább élni. Erre nem mentség az, hogy ZE mindezzel Corbusiernek, ennek a Leninhez, Sztálinhoz és Mussolinihez egyaránt vonzódó építész zseninek a korszakos tévedését követi.

FenyvesiHK
2012.10.31.
19:36

@Pákozdi Imre: Ez lenne a kritikátlan dicséret?: "A biológiában „megszaladásnak” hívják azt az önveszélyes jelenséget, amely mára a technika minden határon túl történő burjánzásával jár, s melyet az emberiség már-már vallásos mámorral él át, és amely mámor jószerével az emberiség kipusztulásával fenyeget. Megostromolni az eget – az égieket – tornyok és repülő bábelek segítségével. És a késő újkor józansága, kiábrándulása a technika valláspótlékként használt kábítószeréből, szintén elérkezett. Paul Virilio fejtette ki,minden új technikai találmány egyben egy új baleset, egy új Gólem „feltalálása” is. Ismételten egy globális dilemmához jutottunk: miképpen is viszonyuljunk a technikához, miközben borul ránk a Gólem?" vagy ez tudálékos? “Amikor egy korszak felemelt ököllel jön ellened, Te köszönj vissza, nyugodtan és udvariasan, úgy, hogy megemeled a kalapod. Nem tehetsz mást.” Márai Sándor zagyvát nem találtam Nem tisztem megvédeni ezt az urat meg mindenki tévedhet,de szeretnék én olyan lényeglátóan írni nehezen megközelíthető témákról,mint éppen ő. MÚJDRICZA Péter építész, művészeti író (Pécs, 1955. július 27.–) 1974-1980: Budapesti Műszaki Egyetem, építészmérnöki kar. 1985-1990: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, művészettörténet Az » Indigo-csoport tagja, mestere: Erdély Miklós. 1978: Valóház '77, II. díj; 1991: Sevillai Magyar Nemzeti Pavilon tervpályázat [Dévényi Sándorral, Gyertyános Zoltánnal, Mújdricza Ferenccel], II. díj. 1980-1985: Esztergomi Tervező Intézet. 1985-1990: szellemi szabadfoglalkozású építész. 1990-től a Mújdricza és Társa építészműterem alapító tagja. Önálló európai és ázsiai tanulmányutakat tett. Elméleti és gyakorlati tevékenysége a Kárpát-medencében áramló építészeti tradíciók ökológiailag is előremutató továbbfejlesztésére irányul. Írásai jelentek meg a következő orgánumokban: Alaprajz, Amaro Drom, Árgus, Balkon, BUKSZ, Daidalos, Élet és Irodalom, Jelenkor, 2000, Látványtári Füzetek, Magyar Építőművészet, Magyar Műhely, Nappali Ház, Palacsinta, Pompeji, Új Forrás, Új Magyar Építőművészet, Új Művészet stb. Katalógus bevezetőtanulmányokat is írt. Mesterei: Erdély Miklós.

Pákozdi Imre
2012.10.31.
20:40

@FenyvesiHK: Fenyvesi úr, épülettervként ezt bírálom: "a Böröcz Imre statikussal közösen átgondolt szalagháznak, ennek a Dunával párhuzamosan, negyven emelet magasan és másfél kilométer hosszan a Pilisben elképzelt megaépületnek a tervei." Lényegileg pedig az alábbiakat tartom helytelennek: "Mert mire is törekedett Zalotay? A szó legszorosabb értelmében komolyan vette a huszadik századi korai modern építészetnek azt a mélységesen humánus, ős-szociális indíttatását, hogy a lehető legkevesebb anyagból, a legolcsóbban egészséges, napos, világos, kedvezően tájolt, lenyűgöző panorámájú lakást biztosítsunk a földkerekség minden emberének, a kor legmagasabb technikai színvonalán. Le Corbusier „függőleges zöldvárosát” valamint annak lakógép-szerű eltárgyiasulását, a nevezetes marseille-i lakótömböt kvázi a végletekig továbbgondolva..." A zagyvaságra példaképpen ezt idézném: "Ráadásul a kommunizmus felé haladó, korakádári kurzus „szocialistának” nevezett társadalmi, politikai és gazdasági „alapelveivel”, fennen lobogtatott szólamaival is hátborzongatóan demokratikus összhangban." Kritikátlan dícséretnek pedig az alábbiakat tekintem: "Mert Zalotay Le Corbusier-re és az ős-szocialista Charles Fourier-re támaszkodó eszmefuttatása annyira kristálytiszta, világos és egyszerű volt, hogy arra bizony – hatalmi hüledezés ide, össznépi csodálkozás oda – nemigen lehetett mit lépni."

HI
2012.10.31.
21:48

@Pákozdi Imre: Szia Imre! Lehet, hogy megint le kellene ülnünk beszélgetni, teljesen másként használunk fogalmakat, pl. "alkotó". A szalagházat illetőleg, kérdezném, hogy a mostani állapot mennyivel jobb ? Várj, másként fogalmazok - engedd meg, hogy esetleg másokat bosszantsak - ha azt vesszük, hogy Corbusier többet ártott az építészetnek, mint használt, akkor miért gondoljuk, hogy Zalotay az ő elveit vette alapul? De lehet, hogy igen, nem tagadható, hogy a hülyeségek hatékonysága igen jó - mert ugye esetleg egy hülyeség a lényegre mutathat. Newton sem volt ilyen szempontból normális, miszerint azon tűnődött, hogy egy kő miért esik le, míg a többiek azt gondolták ez "apriori" igaz. Szóval talán az alkotás ott kezdődik, hogy a legnagyobbnak látszó marhaságokat is jogunk van rendszerbe foglalni. Viszont ekkor ragaszkodni kell a rendszerhez, Gődel a végén úgyis felment. Zalotay rajzaiból nekem az jött le, hogy az összes többi vicc és ez nekem teteszett. Huszti István ui. Ha azt vesszük ez az egész egyfajta paradoxon.

Botzheim Bálint
2012.10.31.
22:42

@Pákozdi Imre: Kedves Imre, szerintem világos, hogy nem konkrétan a szalagházat mint házat dicsőíti a szakma, így kár ezen mérgelődni és kártékonyságot kiáltani. Persze lehetne a szalagházat kiragadni, műtőasztalra helyezni és részleteiben is megvitatni, de talán a többi hozzászóló is azt érezte, hogy ennek nem sok értelme volna. Az, hogy az építész-szakma mit,vagy kit kezd el csodálni nyilván egy nagyon összetett kérdés, s a csodálat forrásvidékét valószínűleg a vágyak, az ideák világában kellene keresnünk.

Pákozdi Imre
2012.11.01.
06:37

@Botzheim Bálint: István és Botzheim úr írását olvasva elismerem, hogy igazuk van. Valószínűleg én értettem rosszul a Zalotay életmű méltatásait. Hajdani tiltott álmok vakmerő hajósai még a zátonyon is tiszteletet érdemelnek. Legyen mentségemre, hogy szerintem ezen hajdanvolt álmok némelyike igazán károsnak bizonyult ott, ahol megvalósulhatott.

HI
2012.11.01.
09:14

@Pákozdi Imre: Ajánlom figyelmedbe az alábbiakat, bár Fizikusok története más, ill. szerintem jelen kérdések negáltja, ami a sorrendiséget illeti. "F. DÜRRENMATT: 21 PONT A FIZIKUSOKHOZ 1. A kiindulópontom sohasem holmi tétel, hanem egy történet. 2. A kiindulópontként szolgáló történetet következetesen végig kell gondolnunk. 3. Egy történetet akkor gondolunk végig következetesen, ha lehetőségei közül a legrosszabb következik be. 4. Ez a lehetőség szerinti legrosszabb fordulat sohasem látható előre. Véletlenül következik be. 5. A drámaíró művészete nem más, mint hogy ezt a véletlent a lehető leghatásosabban juttassa érvényre a cselekményben. 6. A drámai cselekmény megtestesítői: emberek. 7. A drámai cselekmény véletlene nem más: ki, mikor, hol, kivel találkozik. 8. Minél tervszerűbben cselekszenek az emberek, annál nagyobb erővel ütköznek a véletlenbe. 9. A tervszerűen cselekvő emberek meghatározott célra törnek. A véletlen akkor sújtja le őket a legnagyobb csapással, ha e véletlen következtében éppen a céljuk ellentétéhez érnek el: ahhoz, amitől rettegtek, ahhoz, amit el akartak kerülni (pl. Oidipusz). 10. Az ilyen történet, bár groteszk, mégsem abszurd (azaz nem ésszerűtlen). 11. Hanem paradox. 12. A drámaíró éppúgy nem kerülheti el a paradoxont, mint a filozófus. 13. A fizikus éppúgy nem kerülheti el a paradoxont, mint a filozófus. 14. Egy fizikusokról szóló dráma természetszerűleg paradox. 15. A dráma a fizika tartalmi kérdéseiről nem szólhat, csupán a hatásáról. 16. A fizika tartalmi kérdése a fizikusok ügye. A fizika hatása mindnyájunk ügye. 17. Közös ügyeinket csak együttesen oldhatjuk meg. 18. A közös ügyek egyéni megoldására minden kísérlet hiábavaló. 19. A paradoxonban a valóság tükröződik. 20. Aki elutasítja a paradoxont, kiszolgáltatja magát a valóságnak. 21. A dramaturgia elhitetheti a nézővel, hogy kiszolgáltatja magát a valóságnak, de arra nem kényszerítheti, hogy helytálljon a valósággal szemben, vagy azt meg is változtassa." Forrás:http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/nemeth-durrenmatt.html Huszti István

FenyvesiHK
2012.11.01.
11:02

@HI: Ez nagyon jó, hasonlót gondoltam(bocs Dürrenmatt a merészségért) amikor Zalotay a szalagházzal bíbelődött, még szinte semmi élményünk nem volt a lakótelepekről, amit tekintsünk most egy mérnökileg lebutított Corbu-hoz csak lózungban rokonítható politikai konglomerátumnak pedig nem ő (és nem is Corbu) találta fel a spanyolviaszt, hanem a BAUHAUS „Az első munkáslakótelepek tervei a BAUHAUS műhelyében, az 1920-as években alakultak ki. Ezek közül néhány még ma is iránymutató példa, mint a berlini Hufeisensiedlung, Onkel-Toms-Hütte vagy a weissensee-i lakótelepek. Ezeket tekinthetjük a későbbi panelos építés előképeinek. Az 1950-es években Európa szerte hódított a tömeges lakásépítés eszméje.” A messianisztikus emberiségmegváltó technikai(szociológiai) ötletek nagyjából a lakótelepek bukásával járatták le magukat először látványosan. Meglehet ezen keresztül szembesültünk Lenin elvtárs világmegváltó téziseinek lehetetlenségével is. Mivel kényszerűen laktam lakótelepen egy ideig,volt alkalmam megtapasztalni a lakótelepi lét aspektusait, amiről sokaknak fogalmuk sincs, akik véleményt alkotnak róla. Nota bene itt is két fő csoportot lehet felállítani, a jókat meg a rosszakat a lakótelep egy etnocentrikus elgondolás mentén működik, amennyiben a működést a munkaerő egyszerű újratermelésével jellemezzük tehát a lakótelep arra a rétegre spcializálódik, amelyik ezt teljesíti eredeti céljai szerint mindent törölni kívánt a lakásfunkciót”terhelő” feladatokból, úgymint pl.pl.főzés, mosás, tárolás (mindennapi élet haha...) a törlés csaknem sikerült is, a megoldás viszont nem lakótelepen nem lehet megöregedni, betegnek lenni, fogyatékosnak lenni, sok gyereket felnevelni, hogy csak néhányat kiragadjak egy emberi életpályából de lehet egy aktív életszakaszban korlátozot feltételek mellett viszonylag kényelmesen ágyrajárni, stabil munkalehetőség megléte esetén a lakótelepek nagy része egészséges levegőjű és a nőtt városok múlt századi spekulációs, antiszociális, szükségképpen egészségtelen lakóépületeivel szemben egy fajta lakhatási demokráciát képviseltek keletkezésük idején, (gondolok itt a külső gázszag utca gangos, hátul a csoportos klotyó típusú, konyhából szobába lépős, nem kevésszámú városi bérháztípusra, mint meghaladni kívánt ellentétre) a legnagyobb baj, hogy a lakótelep szociológiai modellként működésképtelen a mai napig a szükségszerűen nagy rétegkeveredés miatt és ez beláthatatlan következményekkel jár (nem véletlen, amit B. is említ a lakótelepi környezetátalakítással kapcsolatban, hogy óriási a közöny még a jónak gondolt témákban is) Egy falunyi embert magábafoglaló, technikailag és erkölcsileg sokszorosan elavult „lakógép”-ben kb. olyan az élet, mintha ma is Trabanttal közlekednénk. És ezen nem segítenek a ráncfelvarrások, csak annyira, mintha Trabantba raknánk egy Mercedes motort és lefényeznénk lilára. Mindamellet az egész téma (tömeges lakásmegoldás) maradt a jelenidőben is a politika asztalán és valószinüleg ott is marad végleg, mert ez elsősorban bármily furcsa, NEM építészeti feladat. Mindezt ZE nem tudhatta csak elénkvetítette és mi meg is ijedtünk, jó alaposan a tévedés abban is állhatott, hogy építészként Egyedül, a társadalom mintegy mellőzésével, de az ő javukra kívánt valamit létrehozni (szép paradoxonként akárha maga Lenin et.) és ez nem valós magatartás, mert az építés minden időkben kollektív cselekvési forma

HI
2012.11.01.
13:17

@FenyvesiHK: Igen, valami ilyesmiket hiányoltam a cikkből. Érdemi érték nélkül egy dolgot tennék hozzá. A lakótelep mindig kérdés volt és marad is, persze nem "házgyár" szinten, mint ahogy azt megtapasztaltuk. Ja meg azért nem sóznám a Bauhaus-ra sem mondjuk a Havanna lakótelepet - tudtommal az 1920-as években a Svédek kezdték ezt a házgyári formát. Huszti István

FenyvesiHK
2012.11.01.
15:57

@HI: A svédek még javában a nemzeti romantikánál tartottak, amikor a Bauhaus már élezte, sarkította a form follows function-t, Asplund az 1930-as években csapott csak bele a lecsóba meg a svédek az első lakástervezési szabványokkal. A globális gazdasági válság volt az ihletője és a szocáldemokraták a dajkái. Svédországból is özönlöttek ki az emberek Amerikába , valamit szociális téren tenni kellett. De az igazi bölcső a Bauhaus volt „A lakótelepek építésének kérdése az 1920-as években került előtérbe, ekkor kapnak megbízást lakótelepek építésére a Bauhaus neves képviselői, többek között Ernst May, Bruno Taut, Ludwig Mies van der Rohe és maga Gropius is az iskola megalapítója. Az 1920-as években alakult ki az a sajátos környezeti kultúra, amit lakótelepnek hívnak. Az évtized második felében már léteztek azok az építészeti megoldások, amelyek a II. világháború utáni lakótelepeket is jellemzik majd, vagyis a többszintes, hosszú magasházak lapostetővel, zöldterületekkel.” De ha (majdnem) mindent fel akarunk kutatni akkor a lakótelepek kialakulásában a legfontosabb szerepet az ipari forradalom utáni fellendülés Angliában, a Chicagói építészeti iskola és a funkcionalizmus, a taylorizmus és a fordizmus,a kertvárosi mozgalom, a vasbeton, mint építészeti technológia megjelenése, a Deutscher Werkbund és a Bauhaus, a CIAM és az Athéni Charta, valamint a szovjet avantgarde urbanisztika játszották. Szóval jöttek a svédek, de csak kb. 10 év múlva. Egyébként a Havanna a - Camus-Coignet eredetileg francia rendszerű - szovjet házgyár termékeiből épült. Raymond Camus (mérnök és építész) 1949-ben építette le Havre-ben az első ilyen panelos épületet, ahol csak a működőképesség és a lakásszám volt meghatározó, no építészet but statika.

Pákozdi Imre
2012.11.01.
17:09

@FenyvesiHK: A szocialista lakótelepekért, különösen a panelosokért, de kiváltképp a szalagházakért, nem a Bauhaus a felelős. Ezekért a szocializmus a felelős. Kétféleképpen lehet sok ember igénye a városias együttlakás: önként vagy kényszerből. A hazai szocializmusban az 1958-62-es évek között faluról elűzött milliók puszta lakhatása volt a tét; ez a kínzó, diktatórikusan, földrablással és fizikai erőszakkal teremtett igényt kellett kiszolgálják a panelek végtelen és sivár műkő-rengetegei. A nagyméretű szalagház a fenti szociális torzulás tömeges kiszolgálásának építészetileg legalja szintű módozata: akár a "leghosszabb", megvalósult óbudai szalagházat nézzük, akár id. Petschka szekszárdi förmedvényét, akár Zalotay szerencsére meg nem valósult borzalmát. Azt gondolom, hogy a mega-szalagház, ez az a priori falanszter, bizonyos építészek önkéntes vállalása volt a kényszer szülte tömegiszonyat túllihegésére.

Hartmann György Sándor
2012.11.01.
17:34

@Pákozdi Imre: Kedves Imre! Egyet ne feledj. A természet nagy úr! Hány egykori lakótelepet tett elfogadhatóvá az időközben kiteljesedett növényzet? És azt sem, hogy a mai lakóparkok döntő többsége lakásfuncióban el sem éri a "szocilaista építészet" lakásainak a használati értékét (az esztétikáról meg nem is beszélve), pedig ezek már a fiatal titánok művei. Ryhe

Pákozdi Imre
2012.11.01.
18:38

@Hartmann György Sándor: Igen, de ezek az onkent, igenytelenul vallalt silanysag peldai.

HI
2012.11.01.
19:32

@FenyvesiHK: Biztos Te tudod pontosabban, de énnekem úgy rémlik, hogy a Svédek 1926-ban kezdték a dolgot (valamikor a 70-es években volt egy kiállítás erről a Műcsarnokban, ha szerencsém van valahol megvan a katalógusa, megkeresem). A Bauhaus-ról én csak a "házgyári jellegű" lakótelepeket választanám el, de valóban nehéz éles határvonalakat találni (a Vekerle is lakótelep). Amúgy szerintem minden építész legalább egyszer rajzol egy olyan házat, házegyüttest, ami telepszerűen próbál társadalmi kérdésekre választ adni. Én is elkövettem ezt, baromi nagyot hibáztam abban, hogy hagytam "befektetők" kezére jutni, a mai napig bosszant és szégyenkezem miatta, de a tervet ha lehetőség lenne ismét elővenném, persze sok mindent újragondolva, főleg azt gondolnám meg, hogy kinek adjam. Azért érdekelne, hogy kinek mi baja a szalagházzal ? Huszti István

Pákozdi Imre
2012.11.01.
21:02

@HI: A svédek itt (is) a jó példa. Ők a harmincas években kezdték Stockholm és a többi nagyváros bolygóvárosokkal történő, tudatosan visszafogott architekturájú körbeépítését. Végy egy HÉV-vonalat, fűzz rá állomásokat kb. négy kilométerenként; az állomástól vezessen egy félig-harmadában fedett (mármint széles eresszel fedett), kb. 150 méter hosszú gyalogos bevásárló utca a fő közútig, amelyből indulhatnak az utcák. Azokon hat-nyolc emeletes pontházak és a meghagyott ligetszerű erdőben megbújó, háromemeletes szalagházak váltogassák egymást. Köztük sétányok, valahol egy mozi és egy iskola. Ennyi. A dolog kidolgozói ill. háború utáni továbbfejlesztői között volt néhány magyar is, többek között Forbát Alfréd pécsi építész, aki Lundban tervezett nagyot és Délkelet-Stockholmban egy kis sziget meredek szikláira ő tette az első pontházakat. A nagy lakótelepek házmonstrumai - gyanítom - ott keletkeztek, ahol valamilyen társadalmi anomália, kataklizma kényszerítette ki azokat. A szocialista országokban a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása, Franciaországban, a Párizs környéki szörnyű falansztereket a bevándorlási politikájuk csődje, Hollandiában az Ütrecht környéki nagy épületeket és a Haarlem-Amszterdam melletti lakótelepeket az ötvenes évekbeni indonéziai eredetű bevándorlás és így tovább.

HI
2012.11.01.
21:25

@Pákozdi Imre: Na a végén még kiderül, hogy a lakótelep nem feltétlenül ördögtől való. Aműgy teljesen igazad van, hogy a megalomán torzulások eredendően társadalmi termékek, az építésznek a szerepvállalás alapvetően erkölcsi kérdés. Több idősebb kolléga mesélte, hogy a szakmai előrejutás feltétele volt sok esetben a paneltervezés elvállalása. Voltak, akik nemet mondtak - személyesen is dolgoztam igen tehetséges ilyen építésszel, sokat tanultam is tőle -, sajnos méltatlan feladatkörbe kerültek általában, ill. kevésbé érdemesek jutottak előre. Megint egy kérdés. Biztos vagy abban, hogy Zalotay a szalagházat valami társadalmi anomália kényszeréből gondolta ki ? Huszti István ui. Ha sokat és röviden válaszolunk egymásnak, akkor elérhető lenne, hogy a szöveget függőlegesen olvashassuk - gondolom a szerkesztők nagy örömére. Gondold meg, megélnénk azt az élményt, mikor a mennyiség minőségbe csap át :).

FenyvesiHK
2012.11.01.
23:25

@HI: "Zalotay a szalagházat valami társadalmi anomália kényszeréből gondolta ki ?" Nem ZE világmegváltást akart. részlet egy vele készült 2006-os interjúból: "Nekem a célom az, hogy a nagy városépítészeti problémákat, a lakáskérdést oldjam meg..... A nagy koncepciónál én egészen 1000 méterig, tehát sokkal magasabb épületekig nagy ármegtakarítással tudok adni megoldást." az interjú többi részéből az jön le,hogy a egy réteg(kisemberek, mert hát mind azok vagyunk vagy nem?)filléres gondjai közepette is akár, hogy lehet minél jobban és korszerűbben és egészségesebben,stb stb stb....lakni emellett minden egyéb szempont eltörpül,törlendő lefordítom Aranka-nénibe: a Gellérthegy megmarad, de Csillaghegy elsüllyed a mindent elsöprő magváltó kataklizma következtében, ez viszont nem érdekes, mert minden kis és nagy ember boldog lesz és HÉV-vel eléri 20 perc alatt a munkahelyét sajnos most megint vulg-árokba fordultunk, holott Zalotayban nem ez a meghatározó és érdekes(kelt mint fent)

FenyvesiHK
2012.11.01.
23:51

@Pákozdi Imre: pardonbocsánat Utrecht (írva) ejtve Ü csak mer laktam ottan

FenyvesiHK
2012.11.02.
00:00

@FenyvesiHK: Hogy a lakótelep ördögtől való-e? ehhez egy kis Tom Wolfe tényfeltárás a gyorsabb ütemű túlsó világból, ahol pedig nem is füstölgő,akkurátusan rommá lőtt városkupacokkal ért véget a legutóbbi világháború: "1955-ben egy Pruitt-Igoe nevû óriási lakótelep épült meg St. Louis-ban. Tervezôje, Minoru Yamasaki, a World Trade Center építésze díjat kapott érte az Amerikai Építészek Intézetétôl. Klasszikus Corbu-stílusban tervezte, és mesteré- nek álma szerint az acél-üveg-beton búgatóketrecek közé nagy zöld pázsitokat iktatott. St. Louis munkásságát persze nem szoríthatta be a Pruitt-Igoe-ba. Ôk már leléceltek a Spanyol Tó meg Crestwood kertvárosa iránt. A Pruitt-Igoe leginkább a mezôgazdasági Délvidékrôl nemrégiben felvándoroltakkal telt meg. Olyan amerikai tájról érkeztek ôk, ahol a népsûrûség négyzetmérföldenként tizenöt-húsz koponya,és amerre a tenger szintjénél három méterrel magasabbra nemigen kerülhettek, ha ugyan fára nem kaptak. S ôket zsúfolták a Pruitt-Igoe tizennégy emeletes tömbjeibe. Fedett folyosók is húzódtak minden emeleten, a Corbu álmodta „légi utcák”. Mivel a nyilvános helytelenkedésre egyéb tér nem nyílt – olyasmire, amit az új lakók régi hazá- jukban kocsmák táján, tekepályán, búcsúban, vegyeskereskedések elôtt, kukoricagórék alján, szérûskertben, csûr odvában intéztek el – most e célra befogták a légi utcákat. Corbu valóra vált légi álmai mellett Hogarth Korhelyek Utcája úgy festett, mint a New York-i Southampton mesés tengerparti sétánya. A tisztességes népek menekültek, nem bánták, még ha a lábtörlô alatt alszanak is. A Pruitt-Igoe lakhatóvá tételének végsô igyekezetében dollármilliók úsztak el, rendkívüli tanácsok üléseztek, és a rohamrendôrség is többször beavatkozott. 1971-es utolsó beavatkozása nyomán az ottmaradottakat lakógyûlésre szólították, és megkérdezték, mit ajánlanának. Történelmi pillanat volt ez két okból is. Az egyik, hogy a munkáslakótelepek ötvenéves története során most kérdezték meg elôször a lakókat – eddig tíz fillért nem ért a bôrük. Másodszor: a válaszért. Mert a lakók kórusban fújták: „Rob-bant-sák föl! Rob-bant-sák föl! Rob-bant-sák föl!” A hatóság aludt egyet a jó tanácsra, de kiderült, hogy szerencsétlen bugrisoknak igazuk van. Okosabbat ezekkel a búgatóketrecekkel tenni nem lehetett. 1972 júliusában a város dinamittal robbantotta fel a Pruitt-Igoe három központi tömbjét." Tanulságos nemde.

Pákozdi Imre
2012.11.02.
06:49

@HI: :-))) a minőségbe átcsapás problematikájához :-))). Csak az a baj, hogy Fenyvesi hosszan ír, ettől túl hórihorgas lesz az íráskép. Mentségére szóljon, hogy a Zalotay-interjú részlete nagyon tanulságos. Ütrechtet illetően (ld. lentebb) pedig igaza van, bár ld.: http://www.youtube.com/watch?v=EAgzIVctEFc&feature=relmfu

FenyvesiHK
2012.11.02.
08:20

@Pákozdi Imre: persze hogy a szocializmus a felelős ! a diktatúra kapva kapott az alacsony szintű szakmai tudást alig igénylő, gyors megoldásokat adó, az embereket egybeterelő és kiszolgáltatottá tevő lakástípus megvalósításáért mindnyájan emlékszünk a városi legendára, az élet egy-két gombbal való ellehetetlenítésére a panelban, ami nem járt messze az igazságtól a Bauhaus csak úgy és azért került megemlítésre lakótelep ügyben, mert a Bauhausban alkotó szociálisan érzékeny, netán klasszikus szociáldemokrata érzelmű urak elkezdtek foglalkozni az egészséges,olcsó munkáslakás kérdésével, amit szintén először nem hagyományos városi szövetként, hanem telepszerűen, tehát bizonyos városias funkciókat a city-ben meghagyva, alvó, bolygó városként képzeltek el ennek semmi köze a békásmegyeri vagy óbudai vagy akármelyik lakótelephez,100 v .200 lakásos panelketrechez nagyon lényeges és eléggé nem hangsúlyozható kérdés,hogy a megvalósult lakótelepek nagy része, ahogy Imre is szépen leírta a hátterét, NEM ÉPÍTÉSZET, hanem egy politikai akarat mérnöki kiszolgálása quel différence! A panelos építés végefelé írdatlan ellenállásokat lekűzdve akadtak építészek, akik megpróbálták a lehetetlent,a házgyárak nagyhatalmú úrelvtársaival felvenni a harcot és legalább alaprajzi variánsokat kidolgozni az akkor már csodálatosnak számító 4,50-es fesztávú (és nem 3,45-ös!)cellákhoz. Hamar felejtünk! A tervteljesítés nem tűrte a gondolkodó,alkotó embert. Még most is hallom T.J. elvt.házgyári főhadúr harsogó hangját Lakótervi tervtanácson valami piti változtatás(ne balra hanem jobbra nyíljon egy ajtó) bemutatásakor: Csak semmi építészkedés elvtársak!Adaptáljanak CSAK adaptáljanak nekünk az elég! Amúgy Finta József, Jurcsik Károly és Virág Csaba is panelozott. Hármójuk közül már csak Fintát és Csabát lehet megkérdezni milyen boldogok voltak főleg mennyire önként a feladattól. Vagy Turányit a Jurcsik istállóból, mert ő is látta, átélte mindezt. És mert ez úgy ment, mint molyéknál: aki nem rágott zoknit, az nem kapott nercet

FenyvesiHK
2012.11.02.
08:21

@Pákozdi Imre: Kedves Imre, lassan magánbeszélgetésbe forduló eszmecserénkben kérek elnézést a hosszúságomért, a magam részéről mindig mély tisztelettel olvasom gondolatait, akár hosszú, akár rövid az íráskép. más: kicsit eljátszottam a gondolattal, mi mindent lehetne kihozni egy Zalotay-Pawson addícióból hmm.....

HI
2012.11.02.
08:25

@FenyvesiHK: Látom jó úton haladunk a függőleges minőség felé (esetleg ha kitalálnátok valami jó jelmondatot, mint a május elsejei felvonuláson volt szokás - no csak a stílszerűség miatt). Mindazonáltal ha a lakótelep mégis az ördögtől való válogatás nélkül, akkor bontsuk le őket. Kezdjük pl. Vekerlével. Micsoda új lehetőségek nyílnának a helyén - OTÉK mintapark néven, építési hellyel, elő-oldal és hátsókerttel, 4,5 méter építménymagassággal, piros magastetővel (zsindely tilos, mert EU vagyunk). A koncepcionális kérdésekkel ne legyen gondotok, ezt én már tudományosan megalapoztam itt: http://epiteszforum.hu/node/175?destination=node%2F175 Huszti István

FenyvesiHK
2012.11.02.
08:51

@HI: jaj ne függőlegesen és vízszintesen Kedves István Te mindig be szoktad kapcsolni a disztingvátorodat az egyik lakótelep, mint pl. a Wekerle/így dupla W-vel/ (meg a Dunaparton még meglévő nagyon kedves gázgyári is) böcsületes szándékkal, elfogadható erkölcsiségű társadalmi koncepció mentén született, a kapitalizmus mára bájosnak tűnő korai szakaszában Pruitt-Igoe, meg Havanna, meg a teljes házGYÁRI vertikum viszont a világ kettészakadása után politikai demonstrációként egyfelől a szocializmus, ami mindent megoldani vélt párthatározattal, meg az elnöki kampány odaát, ami ugyanezt ígérte és kérlek ne fesd falra az ördögöt, mert fogja magát és megjelenik !

HI
2012.11.02.
08:59

@FenyvesiHK: 45 fok? Huszti István

FenyvesiHK
2012.11.02.
12:21

@HI: OK mehet!

HI
2012.11.02.
15:20

@FenyvesiHK: Intézkedem Huszti István

HI
2012.11.02.
15:21

@HI: Ez már függőleges ? Huszti István

HI
2012.11.02.
15:22

@HI: Még nem Huszti István

HI
2012.11.02.
15:23

@HI: Talán most Huszti István

HI
2012.11.02.
15:24

@HI: FÜGGŐLEGES !

HI
2012.11.02.
15:29

@HI: Tisztelt szerkesztőség! Miután elértük a függőleges minőséget a fórum társak akarata szerint kérem a 45 fokos olvasási mód biztosítását. Ez a népakarat, a demokrácia mércéje. Remélem, hogy az ÉF liberális szemlélete teret ad a közkívánatnak. LE A VÍZSZINTESSEL, ÉLJEN A 45 FOK ! Huszti István

bardóczi
2012.11.03.
15:35

@HI: A szalagháznak (mint elmélet) pontosan a megastruktúra a baja. Ezt még akkor is ki kell mondani, ha a Zalotay életmű az ellenszegülés okán (és más munkái miatt is) hihetetlenül értékes. A szalagház ugyanis "csak" építészeti válasz egy nem csak építészeti kérdésre. Amely a modernisták zöméhez hasonlóan éppen az embert és kapcsolatait nem érti, habár paradox módon e szociális aspektust tűzi zászlóra. Mai hívószóval fenntarthatósági problémák tömegét generálta volna, ahogy Corbu is. Igen, ahogy Tom Wolfe is megénekli, Pruitt Igo szépen leírja, miért nem üzemképes szociális szempontból az annak szánt vertikális falu. Mi történik, ha egy ilyen megastruktúrának több ezernyi tulajdonosa van? Hogyan néz ki, milyen hatékonságú lehet ott egy lakógyűlés? Hova csökevényesedik a szomszédsági kapcsolat? Mi történik a megastruktúrával, ha korszerűsíteni kell? Mi történik vele, ha Mariska néni nyitva hagyja a gázcsapot? Mi történik, ha hirtelen több ezernyi lakó tömegigénye változik, ha autója, tévéje, internete, telefonja, kutyája, macskája, gyereke, betegsége, beteg szülője, légkondija lesz? Egy megastruktúrának a tehetetlenségi nyomatéka is mega, így végtelenül sebezhetővé válik, ha a külső körülmények csak egy picit változnak. A megastruktúra természetidegen: ami túlnő önmaga lehetőségein, az a természetben elhal, hogy aztán újraépülhessen. Ezen kívül pedig a szalagház ugyanazért nem tud működni, ami miatt egy Pók utcai lakótelep tud. Ld: Oscar Newman: Defensible Spaces. Persze e szempontok akkor nem voltak ismertek. Ma már igen. Mégis sokan, túl sokan gondolkoznak ma is kizárólag megastruktúrákban! A gazdaság szereplői és a politikai döntéshozók zöme, az építészek hatalmas része. Pedig egyre inkább úgy tűnik, a kis, sokszínű, diverz, decentralizált rendszerek és hálózataik a megastruktúrákkal szemben túlélőbbek, kevésbé sebezhetőbbek, a külső változásra jobban reagálnak, ahogy a cickány életképesebbnek bizonyult a Tyrex-nél, vagy ahogy most a csótány életképesebbnek tűnik az embernél :-)

M_András
2012.11.04.
20:56

@bardóczi: Bár alapvetően egyet értek a megastruktúrákról írt véleményeddel, de Pruitt-Igoe esetében hozzátennék pár dolgot. Az épületek valóban túlzó méretűek voltak, azonban a sikertelenség legnagyobbrészt talán egy népességnövekedést vízionáló rossz előrejelzésnek köszönhető, ami nem számolt a külvárosokba költöző embertömegekkel, és a gazdaság megváltozásával, ennek a következménye lett a lakók fizetésképtelensége, az épületek elhanyagoltsága, majd a teljes lepukkantsága, a bűnbandák megjelenése, a közbiztonság romlása. Nagyon ajánlom mindenkinek a témában ezt a filmet(érdemes azért megfigyelni a lakók kezdeti lelkesedését, csodálatát is a telep iránt!) http://www.youtube.com/watch?v=g7RwwkNzF68

FenyvesiHK
2012.11.04.
22:07

@M_András: de hát éppen ez az, a megastruktúra merevsége amit Sándor is leír hogy nem képes követni változásokat, nem megold, hanem ellehetetlenít, mert egy mesterséges elméleti modell, ami csak arra az egy esetre alkalmazható és ez a félelmetes benne semmilyen alternatívát nem kínál az embernek a túlélésre tényleg csak a munkaerő újratermelésére alkalmas(korlátozottan) már ha van munka ha nincs, akkor agresszív nyomor és dinamit a film nagyon érzékletes de van hazai példa is, a Miskolc-Avasi fészekrakó program pl. és az ellenpélda a nyomornak hadat üzenő uborkatermesztő falu....

M_András
2012.11.05.
09:22

@FenyvesiHK: Ezzel egyet is értek, talán nem hangsúlyoztam eléggé. Még annyit tennék hozzá, hogy ez nem a "modern halála", hiszen az építészeti stílustól (de a mérettől nyilván nem) független okok miatt lett ennyire félresikerült a telep.

FenyvesiHK
2012.11.05.
12:54

@M_András: ez igaz és abszolút nem ez a modern halála de a megastruktúra átvezet az építészet lehetőségein túl egy olyan dimenzióba, ahol semmiképpen nem lehet már egyedül az alkotó „Az építészet feladata, hogy megoldást adjon a felmerülő problémákra – a probléma pedig az olcsó építés. Ez az én utam, a többi nem érdekel.” mondja Zalotay és onnan, hogy: "a többi nem érdekel" válik mega-individuális tévedéssé a dolog

HI
2012.10.31.
09:48

Jó látni, hogy mennyi okos építésztudósunk van, de látva a kiállítást a LXXX alkalmából talán érdemes és illőbb lett volna Zalotayról mint alkotóról írni, beszélni. Huszti István

FenyvesiHK
2012.10.31.
10:03

@HI: Kedves István!Tied a pálya!

Pákozdi Imre
2012.10.31.
18:06

@HI: Hát, ez az, kedves István, Zapata és Fenyvesi úr. A hozzászólásaitok (-ik) Zalotayról mint alkotóról, az építészek közötti váteszek sorsáról, valamint az építészet egészének mibenvalóságáról szólnak. Én meg csakis a látott épületekről írtam.

FenyvesiHK
2012.10.30.
21:32

A létező szocializmus tökéletes abszurditása, hogy ezek a Zalotay házak megépülhettek. Ehhez meg kell idézni azt a korabeli hihetetlenül merev hierarchiát, ami egy tervezővállalatot jellemzett. A most élő-alkotó építészek el sem tudják képzelni, mi minden kellett ahhoz, hogy egy terv egyáltalán megszülethessen, netán meg is épüljön. Elvtársi szűrők tömegén kellett átvergődnie minden, a dogmáktól különböző szabadságnak. És ime mégis megépülhetett a SZPUTNYIK vizsgáló (a mai bölcsődések valószínűleg hasukat fogva nevetnek majd ezen a néven) És ami a legvalószínűtlenebb, hogy hellyel-közzel ma is ugyanabban a funkcióban szolgál ez a semmi korábbihoz nem hasonlító, be nem fogható, mert minden oldalról valami egészen mást felvonultató és mégis magához szívó építmény.Teljes skizo az egész, a gnómokra méretezett lépcsőkkel és ajtókkal, a korabeli sztahanovista módon előállított betonokból, amiknek tényleges minőségét ujjlenyomatnyi pontossággal őrzik a néhai zsaludeszkák rajzainak struktúrái. És valahol Sárvár mellett ez a ház átment minden akadályon, pecséten,Tanácsi Építési Osztályon, vállalti tervtanácson, X ésY elvtársak hozzá-megnemértésén, a hatalom minden lépcsőfokának ízlésén-tetszésén, minden újat élből elutasító azonnali leállításán, meg-nem történtté tevésén. Nekem Zalotay a második nagy rés a Bástya falán. Isten éltessen ismeretlenül is ismerős Elemér Bátyám !

Pákozdi Imre
2012.10.31.
06:39

@FenyvesiHK: A Zalotay-kiállítást néhány hete láttam a FUGÁ-ban. Az a szalagház minden szempontból hatalmas hiba lett volna, ha megépül. Az építész úr 1978 óta épülő otthona pedig - különösen, mint az azóta eltelt időszak főműve - leginkább egy súlyos személyiség-válság lenyomatának tűnik. Bocsánat. A Vas megyei épületeknek van sodrásuk, izgalmas részleteikkel érdekesek, komoly tehetségre vallanak, de sajnos egy kifutni nem tudott tehetségre. Igen, persze, nyilván a körülmények.

FenyvesiHK
2012.10.31.
07:11

@Pákozdi Imre: ennek a gondolkodásnak mentén hatalmas hibákból egy kazalnyit lehetne összeszedni,amik nem épültek meg az expresszionistáktól a metabolistákon át az organikusokig (hogy csak a közeli múltat nézzük) hálistennek sóhajtanak fel még a nagy teoretikusok is őszinte pillanataikban Zalotayban nem ez a lényeg ez egy befutott életpálya, nem érdekes a megépült nem épült meg kérdés egészen másról van szó minden művészetnek megvannak a nagy váteszei, akik meggyújtják a tüzet, mint Prométheusz hogy aztán ebből milyen újabb tüzek gyúlnak az már rajtunk múlik súlyos személyiségzavarra utaló lakóházakat pedig tonnaszámra lehet találni a minimalista kockológusok, a szélsőséges organikusok, a dekonstruktivisták házai között vagy a világ elegánsnak gondolt habostorta építészetében Zalotay megérdemli, hogy egy kis időre megfékezzük a lelkünkben lakó nyárspolgárt Inkább látogasson el Svájcba kedves Imre és tekintse meg és kavicsokat ne tegyen a zsebébe valószinüleg nagyobb élményben lesz része, mint egy lakótelepi barangolás során megéri jah és javaslom, hogy olvasgasson:http://epiteszforum.hu/node/1426

zapata
2012.10.31.
07:38

@FenyvesiHK: Távol álljon tőlem a 40 évvel ezelőtti állapotok idealizálása, de azon a bástyafalon egyes esetekben talán könnyebb volt rést ütni, mint a mai falakon. Az olyan "renitens" épületek, mint a szputnyikfigyelő - vagy említhetném Csete nem sokkal későbbi forrásházát és a paksi lakótelepi házakat vagy Makovecz korai épületeit - nem valamelyik kisstílű, korlátolt "ingatlanfejlesztő" pénzéből, hanem a mindenki-tehát-senki pénzéből épültek. Senki nem figyelte olyan árgus szemekkel minden fillér útját úgy, ahogy manapság "ingatlanfejlesztőék" teszik, akiknek nem is kell annyi felé vizslatnia, mint Bástya elvtárséknak kellett, ezért utóbbiak látómezejében, különösen az ország perifériálisabb területein előfordultak holtterek, ahová kellő bátorsággal és szerencsével be lehetett nyomulni. Illetékes elvtársék persze ezekről az esetekről is tudomást szereztek, de akkor már késő volt. Esetenként kifizetődőbb volt inkább agyonhallgattatni a dolgot mint ügyet csinálni belőle, bár a szombathelyi szputnyikfigyelőt még mintha mintha láttam is volna egy korabeli Magyar Építőművészetben leközölve. A szalagház ötletére viszont a hatalom távolról sem olyan hisztérikusan reagált, mint ahogy később (sajnos a szakma nem jelentéktelen részének hangos egyetértésével!) kiátkozta Csetéék paksi ártatlan kísérleteit. Előbbit kifejezetten az értelmiségnek odavethető hálás gumicsontnak értékelte a manipulálásban akkor is profi hatalom, amiről számos korabeli nem szakmai folyóirat is tanúskodik az itt is hivatkozott filmen kívül, no meg az irdatlan nagy épület ideája nem is állt annyira távol a hivatalos ideológia megalomániájától.

FenyvesiHK
2012.11.02.
07:51

@zapata: Ez sajnos igaz, ki hitte volna mikor vágyakozó szemeinket a bástyátlannak gondolt világra függesztettük, hogy lesz idő, mikor akár naponta nőnek ki újabb, még agresszívebb bástyák a földből, égből, fejekből akárhonnan, itt az orrunk előtt. Ezzel együtt a holttereket észre is kellett venni és aki észrevette, az mindent beáldozott, még azt a keveset is, amit a szoc.egzisztenciálisan nyújtani óhajtott az őt nem annyira szeretőknek. Zalotay, Csete, Makovecz beáldozták.Tisztelet érte. Ez hatalmas csapdahelyzet minden időben, mert az építész is családos, meg magát fenntartó munkás ember, akinek ugyanúgy jön a gázszámla. És itt volt az a rés, amire a hatalom nem számított.

Új hozzászólás
Helyek/Városépítészet

WEKERLETELEP // Egy hely + Építészfórum

2020.10.28. 14:46
00:06:33

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk