Emberek/Portré

A Fleischl-dinasztia: építészek a bányászokért

1/21

Fleischl Róbert portréja. Forrás: Építő Ipar – Építő Művészet, 1926. június 1. 1. o.

?>
Fleischl Róbert portréja. Forrás: Építő Ipar – Építő Művészet, 1926. június 1. 1. o.
?>
Budapest, Teréz körút 40-42., 1894 körül, tervező: Fleischl Róbert és Brüggemann György. Kép: FSZEK, Budapest Gyűjtemény
?>
Budapest, Erzsébet körút 26., 1894 körül, tervező: Fleischl Róbert és Brüggemann György. Kép: FSZEK, Budapest Gyűjtemény
?>
Budapest, Salgótarjáni utcai zsidó temető, nyugati fal, 18., Goldberger Simon síremléke, tervező: Fleischl Róbert. Fotó: Nagy Károly Zsolt
?>
Petrozsény, Kaszinó 1905 körül, tervező: Fleischl Róbert. Képeslap a szerző gyűjteményéből
?>
Budapest, Magyar Kir. Posta és Távirda kísérleti állomása, nyugati homlokzat, 1912 körül, tervező: Fleischl Róbert. Forrás: Postamúzeum, Erdélyi Mór felvétele
?>
Budapest, a Soroksári úti elemi iskola és óvoda (ma: Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium) homlokzati terve 1911-ből. Tervező: Fleischl Róbert. Forrás: Magyar Építőművészet, 1911/2., 15. o.
?>
Budapest, a Soroksári úti elemi iskola és óvoda (ma: Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium) elkészült épületének képe 1913-ból, tervező: Fleischl Róbert. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény, Erdélyi Mór felvétele
?>
Pécs, Batthyány utca, a szeszfőzde gyártási épületének terve 1917-ből, tervező: Fleischl Róbert. Forrás: Pécsi Szemle, 2006/3., 50. o.
?>
Fleischl Róbert helyszínrajza a kispesti Sárkány utcai munkástelep kialakítására. Forrás: Építő Ipar, 1908/47., 439. o.
?>
Részletek a Kispesti Állami Munkástelep (Wekerle-telep) lakóházaiból, 1910-ben, tervező: Fleischl Róbert. Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény
?>
Dorog, Munkásotthon (ma: Művelődési Ház), tervező: Fleischl Róbert. Forrás: Wikipedia/Rovi, CC BY-SA 3.0)
?>
Salgótarján, Bányatársulati iroda (ma Megyei egészségbiztosítási iroda) 1925 körül, tervező: Fleischl Róbert. Képeslap a szerző gyűjteményéből
?>
Budapest, a Márvány utca 50. alatti lakóház homlokzatterve, Fleischl Róbert munkája. Forrás: Magyar Építőművészet, 1925/1-3., 15. o.
?>
Budapest, a Márvány utca 50. mai állapotában, tervező: Fleischl Róbert. Kép: Google Maps, 2019
?>
Budapest, Margitszigeti Dunapart, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Tisztviselői Sportegyesületének csónakháza, tervező: Fleischl Etelka és Fleischl Gyula. Forrás: Tér és Forma, 1938/8-9., 252-253. o.
?>
Budapest, Margitszigeti Dunapart, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Tisztviselői Sportegyesületének csónakháza, tervező: Fleischl Etelka és Fleischl Gyula. Forrás: Tér és Forma, 1938/8-9., 252-253. o.
?>
Tatabánya, bányászlakóházak (ma a Ságvári lakótelep részei) 1949-ből, tervező: Fleischl Etelka, Fleischl Gyula és Major Máté. Forrás: Új Építészet, 1949/1-3., 17. és 19. o.
?>
Tatabánya, bányászlakóházak (ma a Ságvári lakótelep részei) 1949-ből, tervező: Fleischl Etelka, Fleischl Gyula és Major Máté. Forrás: Új Építészet, 1949/1-3., 17. és 19. o.
?>
A Siemens-gyár (Telefongyár) zuglói csarnokának építése 1950-ben, tervező: Fleischl Gyula és Mátrai Gyula. Forrás: Építés - Építészet, 1951/7-8. szám, 359. o.
?>
Budapest, Kozma utcai zsidó temető, Fleischl Róbert elhagyatott sírja. Fotó: Vizler Imre felvétele
1/21

Fleischl Róbert portréja. Forrás: Építő Ipar – Építő Művészet, 1926. június 1. 1. o.

A Fleischl-dinasztia: építészek a bányászokért
Emberek/Portré

A Fleischl-dinasztia: építészek a bányászokért

2020.05.17. 08:15

Építészdinasztiák című cikksorozatunkban Gottdank Tibor építészeti kutató mutat be építészgenerációkat, építőiparban sikeres dinasztiákat az elmúlt másfél évszázadból. Ezúttal a Fleischl család: Róbert és gyermekei, Gyula és Etelka munkásságáról olvashatunk. 

A Fleischelek – akikről ez az írás szólni kíván – Csehország nyugati peremén éltek századok óta. Családnevük a 19. századtól változott a rövidebb és kissé svábosabb hangzású Fleischlre. 

A Nýrsko városkából való Fleischl Dániel (1796-1878) valamikor a szabadságharc idején érkezhetett családjával Budára, és az Ország út 9. alatt hozta létre „Daniel Fleischl & Comp." cégét, aminek profilja gyapjú-, ágytoll-, lószőr - és takarmánykereskedelem volt, de szállítási és bizományi tevékenységet is folytatott. (Az irodalomtörténet arról is szól, hogy Fleischl Arany Jánossal is üzleti kapcsolatban állt: tőle vásárolt ugyanis földet Szalonta mellett a költő az 1860-as évek közepén. És erről egy levél is szól.1

Fleischl Dániel fia, József (1832-1892) vitte tovább apja vállalkozását, immár Pesten, a Dohány utcában. Megnősült: a prágai születésű Wohl Mártával kelt egybe. 

Idővel tagja lett az Országos Iparegyesületnek és a Terézvárosi Iparbank számvizsgálójának is megválasztották. Az igazgatósági tagságig jutott. Sikeres nagykereskedő lett. Jelentős volt a Pesti Izraelita Hitközség életében végzett tevékenysége. A Wahrmann Mór vezette hitközség egyik elöljárójaként tanított, szervezett. A Dob utcában építtetett családjának kétemeletes házat, a mai 94-96. szám alatt. Az Üllői út 31-ben álló bérház is a tulajdona volt.

Négy gyermeke közül Róbert élete és munkássága érdemel építészettörténeti szempontból nagy figyelmet. 

Fleischl Róbert portréja. Forrás: Építő Ipar – Építő Művészet, 1926. június 1. 1. o.
1/21
Fleischl Róbert portréja. Forrás: Építő Ipar – Építő Művészet, 1926. június 1. 1. o.

Fleischl Róbert (1864-1926) építészi működése ma alig ismert, pedig többet érdemelne. (A századforduló magyar építészete című könyvből is gyakorlatilag kimaradt, de más, a korszakkal foglalkozó építészettörténeti mű sem foglalkozik vele). Életműve ugyanis nagy és sokszínű, a temetőművészettől a lakóépületek tervezésén át az ipari építészetig terjedt, stílus-spektruma a későhistorizmustól (főként a klasszicizáló formáktól) a népies irányzatokig tartott, kertvárosias munkáslakóházaktól a többemeletes iskolákig szinte bármit tervezett. Alapvetően a konzervatív irányzatok hatottak rá, illetve megbízóinak ízlésvilága eddig terjedt – így a lechneri szecesszió vagy a nyugati art nouveau nyelvén nem alkotott. Épületeinek elsőszámú megrendelője a Chorinok által alapított Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. volt. 

Fleischl a Sütő utcai Evangélikus Főgimnáziumban tett érettségi után bölcsészetet tanult egy évig, majd 1888-ban építészi oklevelet szerzett a pesti Műegyetemen. Műegyetemi tanárainak egyikéhez, Czigler Győző műtermébe került, ahol pár hónapot töltött. Ezt követően két évet dolgozott Weber Antalnál, végül Alpár Ignácnál kötött ki. Utóbbi hivatalos ajánlásával 1891-ben bekerült a Magyar Mérnök- és Építész Egyletbe. A Magyar Iparművészeti Társulat és a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) is tagjai közé fogadta. (Később a gróf Andrássy Gyula, Pikler Gyula és Jászi Oszkár nevével fémjelzett Társadalomtudományi Társaság munkájában is részt vett.) 

Fleischl felvételétől fogva aktív szereplője volt az Egylet és a MÉSZ életének: felszólalt, indítványokat fogalmazott, pályázatok bírálóbizottságában szerepelt, tisztségeket töltött be.  

1891-ből való első ismert önálló épülete: a Grünhut család által rendelt ház az Ó utca 13. alá. (Helyére később egy szecessziós épület került). 

Még Alpár műhelyében ismerkedett meg Brüggemann Györggyel (1865-1903). A német származású Brüggemann Berlinben született és az ottani építészeti képzésben részesült. Húszévesen került Budapestre, ahol Kauser Józsefnél, Kallina Mórnál, majd Alpár Ignácnál szerzett gyakorlati ismereteket. 1888-ban még önállóan indult a zentai felsőhegyi templom pályázatán, ahol második díjban részesült.

1892-ben Fleischl és Brüggemann társultak, Brüggemann az Egylet tagja lett (Fleischl ajánlásával). Közös irodájuk két évig működött, de e rövid idő alatt is figyelemre méltó műveket alkottak: 1892-ben Chorin Ferenc megrendelésére a Sas utca 14-be egy háromemeletes, és 1894-ben a Zion jótékonysági egyletnek az Erzsébet körút 26-ba egy ötemeletes házat terveztek a későhistorizmus stílusában. (A kivitelezők Wawra Kelemen és Pfeiffer Vilmos voltak.)

Budapest, Erzsébet körút 26., 1894 körül, tervező: Fleischl Róbert és Brüggemann György. Kép: FSZEK, Budapest Gyűjtemény
3/21
Budapest, Erzsébet körút 26., 1894 körül, tervező: Fleischl Róbert és Brüggemann György. Kép: FSZEK, Budapest Gyűjtemény

Indultak a Központi Vásárcsarnokra, valamint a Leánykiházasító-Egylet Teréz körúti bérpalotájára kiírt pályázatokon. Utóbbi esetében a kiviteli terv alapját – egyébként második díjas – tervük adta. Ez a ház adott otthont Fleischl irodájának és lakásának is. (Fleischlnek a századfordulón a Gyár utca 35-ben is volt lakása.) 

Fleischl és Brüggemann útjai 1894-ben szétváltak. (Ezt követően Brüggemann részt vállalt a millenniumi földalatti állomáscsarnokainak tervezésében. Kapott több bérháztervezési megbízást is. Fiatalon halt meg.) 

Fleischl felügyelő bizottsági tagságot szerzett – többek között Pollák Manó és Weinréb Fülöp építészkollégáival együtt – a Péterhegyi Téglaipari Rt.-ben. Önállóan indult pályázatokon és önállóan tervezett. 

1895-ben adták át az Unio Magyar Általános Gyufagyár Rt. budafoki telepének főépületét és dr. budai Goldberger Simon (1815-1894) síremlékét is a Salgótarjáni utcai temetőben. Mindkettő Fleischl műve.

Budapest, Salgótarjáni utcai zsidó temető, nyugati fal, 18., Goldberger Simon síremléke, tervező: Fleischl Róbert. Fotó: Nagy Károly Zsolt
4/21
Budapest, Salgótarjáni utcai zsidó temető, nyugati fal, 18., Goldberger Simon síremléke, tervező: Fleischl Róbert. Fotó: Nagy Károly Zsolt

Az Ezredéves Kiállítás épületei közül a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. pavilonja fűződött nevéhez. 

Még a 19. század utolsó éveiben tervezett a Hajós utca 24-be egy kétemeletes bérházat és villát a Délibáb utca 31-be. 

A századforduló prosperáló hazai építőipari világában Fleischl Róbert is megtalálta számításait. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. főépítésze lett. 

1902-ben házasságot kötött a katolikus családból származó Róka Adéllal (1872-1953), néhai Róka Gyula tánctanár lányával. Esküvői tanúja épületeinek legfőbb megrendelője, a nagyiparos és főrendiházi tag, dr. Chorin Ferenc (1842-1925) volt. Családi fészküket Fleischl Teréz körúti lakásában rendezték be, ahol több mint 50 éven keresztül élt a mindenkori Fleischl-család: itt születtek gyermekeik, akik egészen a második világháborúig laktak itt.  

Fleischl 1901-ben a Reichel és Heiszler cég vegyipari gépgyárát tervezte a kőbányai Noszlopy utca 1-be. Átépítette bátyja, a dán konzul, Fleischl Sándor villáját a Városmajor utca 26-ban (bátyjának 1917-ben is tervezett ingatlant, akkor az angyalföldi Szekszárdi út 1. alá).

Petrozsény, Kaszinó 1905 körül, tervező: Fleischl Róbert. Képeslap a szerző gyűjteményéből
5/21
Petrozsény, Kaszinó 1905 körül, tervező: Fleischl Róbert. Képeslap a szerző gyűjteményéből

Fővároson kívüli munkái közül fontos elem a Kaszinó épülete a mai Románia területén lévő Petrozsény (Petroșani) városkában. (Ez esetben is a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. volt a megrendelő, amely a Petrozsény körüli bányákat azidőtájt birtokolta.) 

A Leitersdorfer családnak is dolgozott: özv. Leitersdorfer Lipótné, Lajta Béla egyik nagybátyjának az özvegye bízta meg a Károly körút 26-ban végzendő átalakításokkal. 

1905-ben a régi ügyfél, Chorin Ferenc Vas utcai házának átalakítására kapott építési engedélyt. Kilenc évvel később Chorinnak villát is tervezett a Mátyás király útra.

Épületei emelkedtek a budai Hidegkúti úton, a józsefvárosi Kőris utcában és az óbudai Lajos utcában. 

Az 1910-es évek elején két klasszicizáló stílű postaépületet is tervezett: a szekszárdi postapalotát és a fővárosba, a Gyáli út és a Zombori utca találkozásánál a Magyar Kir. Posta és Távirda kétemeletes kísérleti állomását, szakiskolával és internátussal (ma: Puskás Tivadar Távközlési Technikum). 

Budapest, Magyar Kir. Posta és Távirda kísérleti állomása, nyugati homlokzat, 1912 körül, tervező: Fleischl Róbert. Forrás: Postamúzeum, Erdélyi Mór felvétele
6/21
Budapest, Magyar Kir. Posta és Távirda kísérleti állomása, nyugati homlokzat, 1912 körül, tervező: Fleischl Róbert. Forrás: Postamúzeum, Erdélyi Mór felvétele

Impozáns műve a könyvkötőmester Gottermayer Nándor megbízásából még a háború előtt épült négyemeletes belsőudvaros historizáló bérpalota – öt-hatszobás luxuslakásokkal – a belvárosi Királyi Pál utca 5-7-ben.

Nem érdemes figyelmen kívül hagyni a Soroksári úti elemi iskola és óvoda (Illatos út 2-4.) épületegyüttesét sem, amely az ambiciózus fővárosi polgármester, Bárczy István által indított iskolaépítési program részeként valósult meg. Az épület finn-angol-erdélyi hatásokat mutat. 

Budapest, a Soroksári úti elemi iskola és óvoda (ma: Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium) elkészült épületének képe 1913-ból, tervező: Fleischl Róbert. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény, Erdélyi Mór felvétele
8/21
Budapest, a Soroksári úti elemi iskola és óvoda (ma: Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium) elkészült épületének képe 1913-ból, tervező: Fleischl Róbert. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény, Erdélyi Mór felvétele

1910-ben a Budapesti Lovasegylet – ahol Sándor fivérének is volt érdekeltsége – felkérésére tervezett házat a Bulyovszky (Rippl-Rónai) utcába. 

A pesti Centrál kávéház belső átalakítása (1913) is nevéhez fűződik.

1917-ben Pécsre, a Batthyány utcába tervezte építészeti irodája a szeszfőzdét.

Pécs, Batthyány utca, a szeszfőzde gyártási épületének terve 1917-ből, tervező: Fleischl Róbert. Forrás: Pécsi Szemle, 2006/3., 50. o.
9/21
Pécs, Batthyány utca, a szeszfőzde gyártási épületének terve 1917-ből, tervező: Fleischl Róbert. Forrás: Pécsi Szemle, 2006/3., 50. o.

Bár a felsoroltak is jól mutatják Fleischl Róbert sokoldalúságát és a hazai építészetben betöltött jelentékeny szerepét, mégis, ha építészeti munkásságának legfontosabb mozzanatát akarjuk keresni, akkor a kispesti munkáslakások, a Wekerle-telep építésének ügyét kell említeni. 

Fleischl 1910 körül több helyen (a Bányászati és Kohászati Lapokban, a Vállalkozók Közlönyében, a Pátria kiadó füzeteiben, egyleti lapokban stb.) publikált a témában. Elemzéseket, statisztikákat mutatott be a munkások (elsősorban a bányászok) helyzetéről, a lakásválság okairól. Kiemelte az emberléptékű városépítészet fontosságát. A magyar munkáslakótelepeken akkoriban szokásos szoba-konyhás, közös egészségügyi létesítményes lakások helyett Fleischl – elsősorban angol mintára – kiskertes sorházakat javasolt, lakókonyhával és két kis hálószobával, egy harmadik szobával a padlástérben és külön WC-vel minden lakáshoz. Továbbá azt indítványozta, hogy minden lakás rendelkezzen egy nagy, délre néző ablakkal, és egyenes, rácsozatot alkotó utcák helyett az utcák alkalmazkodjanak a terephez. A konyhát 8, a szobákat 12 és 16 m2-esre tervezte, egy kétszobás lakás átlagos alapterülete 45 m2 volt, de néhány 35 m2-es egyszobás lakás is épült a telepen. Fleischl fontosnak tartotta, hogy az emeletes házaknál a lakáshoz építsenek erkélyt, a padlástereket pedig manzárdszobák kialakításával hasznosítsák. Javaslatait jórészt elfogadták. 

Fleischl Róbert helyszínrajza a kispesti Sárkány utcai munkástelep kialakítására. Forrás: Építő Ipar, 1908/47., 439. o.
10/21
Fleischl Róbert helyszínrajza a kispesti Sárkány utcai munkástelep kialakítására. Forrás: Építő Ipar, 1908/47., 439. o.

A Wekerle-telep előtörténetéhez kívánkozik, hogy 1909 tavaszán a Pénzügyminisztérium megvásárolta a mintegy 472 ezer négyszögöl területű kispesti ún. Sárkány-telepet és a kőbányai Óhegyen levő kb. 210 ezer négyszögöl nagyságú területet. A MÉSZ 1908 júliusában „terjedelmes és megokolt felterjesztésében" felhívta a minisztérium figyelmét, hogy a munkástelepek tervezését „ne sablonszerűen, hanem művésziesen és modernül" valósítsák meg. A minisztérium fel is kérte az Egyletet, hogy írjon ki pályázatot a szabályozási tervre és a háztípusok terveire. Az elrendezési tervek közül Palóczi Antal javaslata kapott első díjat (Fleischl második díjat), ő a mainál mozgalmasabb útvezetésű elrendezést javasolt. Ezt a Pénzügyminisztérium nem ítélte megvalósíthatónak, helyette megbízta Győri Ottmár főmérnököt, készítsen egy újabb, egyszerűbben megvalósítható javaslatot. A Wekerle-telep ma ismert, egyenes vonalvezetésű, sugárirányú főutakkal és nyolcszög alakú körúttal tagolt elrendezése – Fleischl elgondolásait is alapul véve – az ő nevéhez fűződik. 

Többen kaptak díjat a háztípusok terveiért (Árkay Aladár, Bierbauer István és mások), első díjas Fleischl terve lett.  A minisztériumi tervek és a díjnyertes munkák alapján összesen 35 típus szerint épültek a földszintes és egyemeletes lakóházak, valamint a középületek egy része. Fleischl nevéhez ebből nyolc különféle F-típusú ház fűződik. Mindegyik Fleischl-házban kétszobás lakásokat alakítottak ki.  Kivitelezőjük a Polatschek és Epstein cég volt.

Részletek a Kispesti Állami Munkástelep (Wekerle-telep) lakóházaiból, 1910-ben, tervező: Fleischl Róbert. Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény
11/21
Részletek a Kispesti Állami Munkástelep (Wekerle-telep) lakóházaiból, 1910-ben, tervező: Fleischl Róbert. Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény

Maradva a számok nyelvén: 1925-ig összesen 4412 lakás (egy-, két- és háromszobás) épült fel (ebből mintegy 250 házat tervezett Fleischl), nagyobbrészt földszintes házakban. A főtéri épületegyüttes tervezésére 1912-ben adtak megbízást, melynek terveit Kós Károly készítette. A teret szegélyező épületek kivitelezését 1913-ban kezdték meg. Ezzel vált a Wekerle-telep építészeti egységgé.

Fleischl máshova, így Dorogra, Nagymányokra, Salgótarjánba, Annavölgyre, Szászvárra, Bánfalvára is tervezett bányász lakóházakat, bányairodákat, kiegészítő egészségügyi és oktatási létesítményeket egészen az 1920-as évek elejéig. Architektúrájában visszatért – a korszakra jellemző módon - a klasszikus stílusjegyekhez.

Salgótarján, Bányatársulati iroda (ma Megyei egészségbiztosítási iroda) 1925 körül, tervező: Fleischl Róbert. Képeslap a szerző gyűjteményéből
13/21
Salgótarján, Bányatársulati iroda (ma Megyei egészségbiztosítási iroda) 1925 körül, tervező: Fleischl Róbert. Képeslap a szerző gyűjteményéből

Utolsó ismert alkotása az állami lakásépítési program részeként megvalósult többemeletes historizáló mű a budai Márvány utca és Ugocsa utca sarkán. 

1926 júniusában, röviddel halála után, címlapon, kiemelt cikkben emlékezett meg munkásságáról az Építő Ipar - Építő Művészet.2 

És mi lett az utódokkal? Fleischl Róbertnek és Róka Adélnak két gyermeke született: Gyula és Etelka. Mindkettejükből építész lett. (A Fleischl-testvérek még legalább két dologban voltak hasonlatosak: mindketten remek rejtvényfejtők és lelkes cserkészek voltak.)

Fleischl Gyula (1904-1976) 1926-ban végzett a Budapesti Műegyetemen és ugyanezen évben lett a Magyar Mérnök- és Építész Egylet teljesjogú tagja. 1929-től a Budapesti Mérnöki Kamarába is felvették. Édesapja Teréz körúti tervezőirodáját vitte tovább. (Az iroda idővel több fiatal tehetség karrierjét indította útjára, így a későbbi Ybl-díjas Mühlbacher Istvánét is.)

Egy évvel fiatalabb húga, Fleischl Etelka (1905-1976) a Váci utcai Leánygimnázium (ma Zeneiskola) elvégzését követően az első nők között volt, akik idehaza építészmérnökként diplomázhattak 1929-ben. (Előtte csak Pécsi Eszter végzett mérnökként és Várnay Marianne építészként a Műegyetemen.) „Sok minden érdekel, mint építészt. Elsősorban a betonépítkezések, a betonkonstrukció. A beton a jövő építkezési anyaga. A formák megváltoznak, a városok arca átalakul. Ha megkapom a diplomámat, nem megyek azonnal állásba. Berlinben fogom tovább tanulmányozni az új betonkonstrukciókat. És még valami érdekel. A kislakások építésének problémája. Ez nem csak szociális kérdés, hanem építészeti probléma is" – nyilatkozta szakmai terveiről a Magyar Hírlapnak röviddel államvizsgája előtt.3

Az 1930-as évek végén Fleischl Gyula tervei szerint készült az Acetic Vegyiművek Rt. – ma már nem létező – műanyaggyára Kőbányán, az Újhegyi út elején: egy 7800 légköbméter nagyságú, egyemeletes épület. Ebből az időből való egy másik műve, a gyöngyösi transzformátor állomás. 

Budapest, Margitszigeti Dunapart, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Tisztviselői Sportegyesületének csónakháza, tervező: Fleischl Etelka és Fleischl Gyula. Forrás: Tér és Forma, 1938/8-9., 252-253. o.
16/21
Budapest, Margitszigeti Dunapart, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Tisztviselői Sportegyesületének csónakháza, tervező: Fleischl Etelka és Fleischl Gyula. Forrás: Tér és Forma, 1938/8-9., 252-253. o.

Budapest, Margitszigeti Dunapart, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Tisztviselői Sportegyesületének csónakháza, tervező: Fleischl Etelka és Fleischl Gyula. Forrás: Tér és Forma, 1938/8-9., 252-253. o.
17/21
Budapest, Margitszigeti Dunapart, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Tisztviselői Sportegyesületének csónakháza, tervező: Fleischl Etelka és Fleischl Gyula. Forrás: Tér és Forma, 1938/8-9., 252-253. o.

A Fleischl-testvérek legfontosabb közös modernista műve 1938-ból való. Édesapjuk korábbi kapcsolatai révén kaptak megbízást a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-től, hogy tisztviselői sportegyesületének csónakházát megtervezzék. A Margitsziget nyugati oldalán, a víztorony magasságában lehorgonyzott úszó sportház a korszak egyik jelentős sportlétesítményének számított. 

Az épület két hegesztett téglalap keresztmetszetű pontonon feküdt. Váza jórészt fából készült, vassal kombinálva. A favázat külső részeken deszka alapon mázolt vászonbevonat borította. A társasági élet céljait szolgáló helyiségek padlóburkolata linóleum, a többieké hajópadló volt. Ajtók részben toló-, részben nyílóajtók, üvegezett vagy rétegelt teleajtók voltak. Az építmény – a hatósági megkötések alapján – a földszinten a 13.00 x 39.00, az emeleten a 10.00 x 20.00 méteres területen belül maradt.  

Az 1940-es évek elején Fleischl Gyula a Kudelka-Simó párossal együtt dolgozott egy négyemeletes modernista vonalú budai házon, a Csalogány utca és a Fő utca sarkán, ami egy egységes beépítésű utcarész tagjaként épült. (Az egységes kialakítású utcarész többi épületét Ligeti Pál, Platschek Imre és Málik József tervezte.)

A túlélt világháborút követően a helyreállítási munkákon volt a sor. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. volt a megrendelő újfent: egy hatemeletes bérházat alakított át Fleischl a Sas utca 25-ben. A Magyar Állami Kőszénbányák Rt. megbízásából a Józsefvárosi pályaudvar egy földszintes raktárépületén is dolgozott. A háborús sérüléseket szenvedett tabáni templom beton támpilléres megerősítése is tervei alapján készült. 

A Fleischl-testvérek időközben édesanyjukkal a Teréz körútról a Petőfi tér 3-ba, a hatodik emeletre költöztek.

Tatabánya, bányászlakóházak (ma a Ságvári lakótelep részei) 1949-ből, tervező: Fleischl Etelka, Fleischl Gyula és Major Máté. Forrás: Új Építészet, 1949/1-3., 17. és 19. o.
18/21
Tatabánya, bányászlakóházak (ma a Ságvári lakótelep részei) 1949-ből, tervező: Fleischl Etelka, Fleischl Gyula és Major Máté. Forrás: Új Építészet, 1949/1-3., 17. és 19. o.

Tatabánya, bányászlakóházak (ma a Ságvári lakótelep részei) 1949-ből, tervező: Fleischl Etelka, Fleischl Gyula és Major Máté. Forrás: Új Építészet, 1949/1-3., 17. és 19. o.
19/21
Tatabánya, bányászlakóházak (ma a Ságvári lakótelep részei) 1949-ből, tervező: Fleischl Etelka, Fleischl Gyula és Major Máté. Forrás: Új Építészet, 1949/1-3., 17. és 19. o.

Követve édesapjuk építészi gyakorlatát és szociális elkötelezettségét (no és a régi kapcsolat a magyar szénbányászati vállalatokkal is megmaradt), ők is kivették részüket a korszak nagy munkáslakóházépítési programjából. Alkotásuk – melyről az Új Építészetben Gádoros Lajos részletesen írt4 – a tatabányai bányászlakótelep 1948-ból, amely Tatabánya-Bánhidán épült (ma a Ságvári Endre lakótelep része). Társtervezőként a velük egykorú, ekkor már minisztériumi pozíciót is betöltő Major Máté jegyezte a terveket. A megbízó ismételten a Magyar Állami Kőszénbányák Rt. volt. 

A négy háromemeletes, 24 lakásos sávház tervezésénél kétféle épülettípust használtak a tervezők. Az „A" típusú épület három lépcsőházas, egy lépcsőházról emeletenként két-két lakással. A lakások részben három, részben két hálófülkések és pedig olyan rendszerben, hogy a középső lépcsőházhoz pedig egy-egy két hálófülkés, a két szélső lépcsőházhoz pedig egy-egy három hálófülkés lakás kapcsolódott, vagyis egy emeletsor négy három-hálófülkés és két két-hálófülkés lakást tartalmazott. A mellékhelyiségek mindkét típusú lakásnál azonos elrendezéssel és méretezéssel készültek. A „B" típusú épület szintén három lépcsőházas, azzal az eltéréssel, hogy a két szélső lépcsőházhoz egy három- és egy két-hálófülkés lakás kapcsolódik, vagyis egy emeletsor két három-hálófülkés és négy két-hálófülkés lakást tartalmazott. A három hálófülkés lakások hasznos alapterülete 96 négyzetméter volt.

Fleischl Gyula az 1950-es évektől Mátrai Gyula mellett, az Előregyártott Ipari Épülettervező Irodán dolgozott az IPARTERV-ben. Mátraival közösen tervezte az előregyártás technológiájának felhasználásával a Siemens gyár nagycsarnokát. 

A Siemens-gyár (Telefongyár) zuglói csarnokának építése 1950-ben, tervező: Fleischl Gyula és Mátrai Gyula. Forrás: Építés - Építészet, 1951/7-8. szám, 359. o.
20/21
A Siemens-gyár (Telefongyár) zuglói csarnokának építése 1950-ben, tervező: Fleischl Gyula és Mátrai Gyula. Forrás: Építés - Építészet, 1951/7-8. szám, 359. o.

Etelka államosítás utáni munkahelye nem ismert (az IPARTERV-nél nem dolgozott). Neve szerzőként felbukkan egy 1963-ban kiadott műszaki szakkönyvben, a Gépész- és Villamosmérnökök kézikönyvében.

A Fleischl testvérek további szakmai tevékenységéről nem tudunk semmit. Csupán annyit, hogy Gyula az IPARTERV-ben dolgozott tovább. 

Édesanyjuk 1953-ban hunyt el. Gyermekei egyazon évben, 1976-ban. Etelka végzetes füstmérgezést kapott Petőfi téren lévő otthonában, pár hónap múlva Gyula is elment. 

Emlékük is lassan az ismeretlenség homályába vész, mint ahogyan édesapjuk, az egykori sikeres műépítésznek, a Wekerle-telep egyik megálmodójának sírja is elhagyatva, ágakkal sűrűn benőve árválkodik a Kozma utcában. 

Budapest, Kozma utcai zsidó temető, Fleischl Róbert elhagyatott sírja. Fotó: Vizler Imre felvétele
21/21
Budapest, Kozma utcai zsidó temető, Fleischl Róbert elhagyatott sírja. Fotó: Vizler Imre felvétele


Gottdank Tibor
A szerző építészeti kutató, a Magyar zsidó építőművészek öröksége. Lajtán innen, Lajtán túl (K.u.K. Könyv- és Lapkiadó Kft., Budapest, 2018) című könyv szerzője. A sorozatban korábbi részei az Építészdinasztiák dossziénkban nézhetőek meg.

Jegyzetek
1.    Zsoldos Jenő: Kitől vásárolt földbirtokot Arany János? Irodalomtörténeti Értesítő, 1969/5., 594-595. o.
2.    Építő Ipar – Építő Művészet, 1926. június 1., 1-2. o.
3.    Magyar Hírlap, 1929. május 7., 3. o.
4.    Új Építészet, 1949/1-3. szám, 17-20. o.

Források
•    Bonta János: A magyar építészet egy kortárs szemével, Terc Kiadó, 2008.
•    Déry Attila: Pest építészeti topográfiája I-IV., Terc Kiadó, 2005-2007.
•    Éber László (szerk.): Művészeti Lexikon, Győző Andor Kiadója, 1935.
•    Ferkai András: Buda építészete a két világháború között, MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 1995.
•    Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl, KUK Kiadó, 2018.
•    MyHeritage.com – Geneology Family Tree
•    Sisa József (szerk.): A magyar művészet a 19. században - Építészet és iparművészet, Osiris Kiadó, 2013. 
•    Szendrei János és Szentiványi Gyula (szerk.): Magyar Képzőművészek Lexikona, Budapest. 1915.    
•    Tóth Vilmos: A Salgótarjáni utcai zsidó temető, Nemzeti Örökség Intézet, 2014.
•    Közlönyök, lapok: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye/Évkönyve, Art Limes, Budapest, Építészeti Szemle, Építés – Építészet, Építés – Építészettudomány, Építő Ipar, Építő Ipar – Építő Művészet, Fővárosi Közlöny, Irodalomtörtneti Közlöny, Magyar Építőművészet, Magyar Hírlap, Magyar Iparművészet, Magyar Pályázatok, Műemlékvédelem, Művészet, Pécsi Szemle, Tér és Forma, Új Építészet

Vélemények (0)
Új hozzászólás

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk